Proverbs 9

9:1

Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.

sapientia aedificavit sibi domum excidit columnas septem

9:2

Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.

immolavit victimas suas miscuit vinum et proposuit mensam suam

9:3

Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.

misit ancillas suas ut vocarent ad arcem et ad moenia civitatis

9:4

Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak *ezt* mondja:

si quis est parvulus veniat ad me et insipientibus locuta est

9:5

Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.

venite comedite panem meum et bibite vinum quod miscui vobis

9:6

Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.

relinquite infantiam et vivite et ambulate per vias prudentiae

9:7

A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.

qui erudit derisorem ipse sibi facit iniuriam et qui arguit impium generat maculam sibi

9:8

Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.

noli arguere derisorem ne oderit te argue sapientem et diliget te

9:9

Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.

da sapienti et addetur ei sapientia doce iustum et festinabit accipere

9:10

A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

principium sapientiae timor Domini et scientia sanctorum prudentia

9:11

Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.

per me enim multiplicabuntur dies tui et addentur tibi anni vitae

9:12

Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.

si sapiens fueris tibimet ipsi eris si inlusor solus portabis malum

9:13

Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.

mulier stulta et clamosa plenaque inlecebris et nihil omnino sciens

9:14

És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,

sedit in foribus domus suae super sellam in excelso urbis loco

9:15

Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.

ut vocaret transeuntes viam et pergentes itinere suo

9:16

Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak *ezt* mondja:

quis est parvulus declinet ad me et vecordi locuta est

9:17

A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!

aquae furtivae dulciores sunt et panis absconditus suavior

9:18

És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai!

et ignoravit quod gigantes ibi sint et in profundis inferni convivae eius