Proverbs 8

Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?

numquid non sapientia clamitat et prudentia dat vocem suam

A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.

in summis excelsisque verticibus super viam in mediis semitis stans

A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.

iuxta portas civitatis in ipsis foribus loquitur dicens

Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz *van!*

o viri ad vos clamito et vox mea ad filios hominum

Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.

intellegite parvuli astutiam et insipientes animadvertite

Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.

audite quoniam de rebus magnis locutura sum et aperientur labia mea ut recta praedicent

Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

veritatem meditabitur guttur meum et labia mea detestabuntur impium

Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

iusti sunt omnes sermones mei non est in eis pravum quid neque perversum

Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.

recti sunt intellegentibus et aequi invenientibus scientiam

Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.

accipite disciplinam meam et non pecuniam doctrinam magis quam aurum eligite

Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.

melior est enim sapientia cunctis pretiosissimis et omne desiderabile ei non potest conparari

Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.

ego sapientia habito in consilio et eruditis intersum cogitationibus

Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.

timor Domini odit malum arrogantiam et superbiam et viam pravam et os bilingue detestor

Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.

meum est consilium et aequitas mea prudentia mea est fortitudo

Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.

per me reges regnant et legum conditores iusta decernunt

Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.

per me principes imperant et potentes decernunt iustitiam

Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

ego diligentes me diligo et qui mane vigilant ad me invenient me

Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.

mecum sunt divitiae et gloria opes superbae et iustitia

Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.

melior est fructus meus auro et pretioso lapide et genimina mea argento electo

Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.

in viis iustitiae ambulo in medio semitarum iudicii

Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.

ut ditem diligentes me et thesauros eorum repleam

Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.

Dominus possedit me initium viarum suarum antequam quicquam faceret a principio

Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.

ab aeterno ordita sum et ex antiquis antequam terra fieret

Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.

necdum erant abyssi et ego iam concepta eram necdum fontes aquarum eruperant

Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.

necdum montes gravi mole constiterant ante colles ego parturiebar

Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.

adhuc terram non fecerat et flumina et cardines orbis terrae

Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;

quando praeparabat caelos aderam quando certa lege et gyro vallabat abyssos

Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;

quando aethera firmabat sursum et librabat fontes aquarum

Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

quando circumdabat mari terminum suum et legem ponebat aquis ne transirent fines suos quando adpendebat fundamenta terrae

Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.

cum eo eram cuncta conponens et delectabar per singulos dies ludens coram eo omni tempore

Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségem*et* *lelve *az emberek fiaiban.

ludens in orbe terrarum et deliciae meae esse cum filiis hominum

És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.

nunc ergo filii audite me beati qui custodiunt vias meas

Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!

audite disciplinam et estote sapientes et nolite abicere eam

Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.

beatus homo qui audit me qui vigilat ad fores meas cotidie et observat ad postes ostii mei

Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.

qui me invenerit inveniet vitam et hauriet salutem a Domino

De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!

qui autem in me peccaverit laedet animam suam omnes qui me oderunt diligunt mortem