Psalms 9

Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.
Mi gloros Vin, ho Eternulo, per mia tuta koro; Mi rakontos ĉiujn Viajn mirindaĵojn.
Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
Mi ĝojos kaj triumfos pro Vi; Mi kantos Vian nomon, ho Vi Plejalta.
Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
Ĉar miaj malamikoj turniĝas malantaŭen, Ili falas kaj pereas antaŭ Vi.
Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
Ĉar Vi faris por mi juĝon kaj plenumon de leĝo; Vi sidiĝis sur la trono, Vi justa juĝanto.
Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő- székben ültél, mint igaz bíró.
Vi indignis kontraŭ la popoloj, Vi pereigis malpiulojn, Ilian nomon Vi ekstermis por ĉiam kaj eterne.
Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
La malamikoj malaperis, ruiniĝis por ĉiam; Iliajn urbojn Vi renversis, La memoro pri ili pereis kune kun ili.
Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
Sed la Eternulo restas eterne, Li pretigis Sian tronon por juĝo.
Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
Kaj Li juĝos la mondon kun justeco, Li plenumos leĝojn inter la popoloj kun senpartieco.
És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
Kaj la Eternulo estos rifuĝo por la premato, Rifuĝo en la tempo de mizero.
És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
Kaj esperos al Vi tiuj, kiuj konas Vian nomon, Ĉar Vi ne forlasas tiujn, kiuj serĉas Vin, ho Eternulo.
Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
Kantu al la Eternulo, kiu loĝas sur Cion, Rakontu inter la popoloj Liajn farojn.
Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
Ĉar venĝante por la sango, Li memoras pri ili, Li ne forgesas la krion de malfeliĉuloj.
Mert számon kéri a *kiontott* vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
Estu favora al mi, ho Eternulo; Vidu, kion mi suferas de miaj malamikoj, Vi, kiu suprenlevas min el la pordegoj de la morto,
Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
Por ke mi rakontu Vian tutan gloron En la pordegoj de la filino de Cion Kaj mi ĝoju pro Via savo.
Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
Eniĝis la popoloj en la kavon, kiun ili elfosis; En la reton, kiun ili metis, enkaptiĝis ilia piedo.
Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
Oni ekkonas la Eternulon laŭ la juĝo, kiun Li faris; Per la faroj de siaj manoj estas kaptita la malpiulo. Higajon. Sela.
Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
La malbonuloj reiru en Ŝeolon, Ĉiuj popoloj, kiuj forgesas Dion.
Seolba jutnak a gonoszok, *oda* minden nép, a mely elfeledkezik Istenről.
Ĉar ne por ĉiam malriĉulo estos forgesita, Kaj la espero de mizeruloj ne pereos por eterne.
Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
Leviĝu, ho Eternulo, ke homoj ne tro fortiĝu; La popoloj estu juĝataj antaŭ Via vizaĝo.
Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted! * (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! Szela. *
Metu, ho Eternulo, timon sur ilin, La popoloj sciu, ke ili estas homoj. Sela.