Job 11

Niin vastasi Zophar Naemasta ja sanoi:

Felele a Naamából való Czófár, és monda:

Kuin joku on kauvan puhunut, eikö häntä pitäis vastattaman? eli pitääkö suupaltilla oikeus oleman?

A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?

Pitääkö sinun jaarituksiis ihmisten vaikeneman, että sinä pilkkaat, eikä yksikäan sinua häpäisisi?

Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!

Sinä sanot: minun opetukseni on selkiä, ja minä olen puhdas sinun silmäis edessä.

Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.

Jospa Jumala puhuis ja avais huulensa sinua vastaan,

De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!

Ja ilmoittais sinulle salaisen tiedon! sillä hänellä olis vielä enempi tekemistä, ettäs tietäisit, ettei hän muistele kaikkia sinun pahoja töitäs.

És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.

Luuletkos tutkistellessas Jumalan löytäväs? ja Kaikkivaltiaan täydellisesti löytäväs.

Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?

Hän on korkiampi kuin taivas, mitäs tahdot tehdä? syvempi kuin helvetti, kuinkas taidat tuta?

Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg?

Pitempi kuin maa, ja laviampi kuin meri.

Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.

Jos hän sen ylösalaisin kääntäis, eli kätkis, eli heittäis kokoon; kuka hänen estäis?

Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?

Sillä hän tuntee turhatkin ihmiset, ja näkee vääryydet; ja ei hänen pitäis ymmärtämän?

Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!

Turha ihminen ylpeilee, ja syntynyt ihminen on niinkuin metsä-aasin varsa.

És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.

Jos olisit valmistanut sydämes, ja nostanut kätes hänen tykönsä;

Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;

Jos vääryys on sinun kädessäs, niin heitä se kauvas, ettei yhtään vääryyttä asuisi majassas:

Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;

Niin sinä ylennät kasvos ilman laitosta, ja olet vahva ja ei pelkääväinen.

Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;

Niin sinä myös unhotat vaivan; ja niinkuin ohitse juossut vesi, tulee se mielees.

Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.

Ja sinun elämäs aika pitää käymän ylös niinkuin puolipäivä, ja pimeys niinkuin kirkas aamu.

Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a *kora* reggel.

Ole hyvässä turvassa, vielä nyt toivo on; sillä vaikkas nyt olet häpiässä, niin sinä kuitenkin olet rauhassa lepäävä.

Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.

Sinä olet makaava, ja ei kenkään sinua peljätä: monen pitää sinua kunnioittaman.

Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.

Mutta jumalattomain silmät pitää nääntymän, ja ei voi päästää; sillä heidän toivonsa pitää puuttuman heidän sieluiltansa.

De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!