James 2

Братя мои, да не държите вярата на Иисус Христос, нашия Господ на славата, с пристрастие.

Atyámfiai ne legyen személyválogatás a ti hitetekben, a mely van a dicsőség Urában, a mi Jézus Krisztusunkban.

Защото, ако влезе в синагогата ви човек със златен пръстен и с хубави дрехи и влезе и бедняк с мръсни дрехи,

Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szennyes ruhában;

и вие погледнете с почит към онзи, който е с хубавите дрехи, и му кажете: Ти седни тук, на добро място; а на бедняка кажете: Ти стой там; или: Седни тук, при краката ми;

És rátekinttek arra, a kin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé:

не правите ли различия помежду си и не ставате ли пристрастни съдии?

Nem mondtatok-é ellent magatoknak, és nem lettetek-é gonosz gondolkozású birákká?

Слушайте, възлюбени мои братя! Не избра ли Бог бедните на този свят да бъдат богати с вяра и наследници на царството, което е обещал на тези, които Го любят?

Halljátok meg szeretett atyámfiai, avagy nem az Isten választotta-é ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek hitben, és örökösei az országnak, a melyet azoknak ígért, a kik őt szeretik?

А вие презряхте бедняка. Нали богатите ви угнетяват и нали те ви влачат по съдилищата?

Ti pedig meggyaláztátok a szegényt. Avagy nem a gazdagok hatalmaskodnak- é rajtatok, és nem ők hurczolnak-é titeket a törvény elé?

Нали те хулят почтеното име, с което вие се наричате?

Nem ők káromolják-é azt a szép nevet, a melyről neveztettek?

Обаче ако изпълнявате царския закон според писанието: „Да любиш ближния си като себе си“, добре правите.

Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekesztek.

Но ако гледате на лице, грях правите и се осъждате от закона като престъпници.

De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint annak megrontói.

Защото, който опази целия закон, а съгреши в едно нещо, бива виновен във всичко.

Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.

Защото Онзи, който е казал: „Не прелюбодействай“, е казал също и: „Не убивай“; така че, ако не прелюбодействаш, а пък убиваш, ти си станал престъпник на закона.

Mert a ki ezt mondotta: Ne paráználkodjál, ezt is mondotta: Ne ölj. És ha nem paráználkodol, de ölsz, törvényszegővé lettél.

Така говорете и така постъпвайте, като хора, които ще бъдат съдени по закона на свободата.

Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint a kiket a szabadság törvénye fog megítélni.

Защото съдът е немилостив към този, който не е показал милост. Милостта тържествува над съда.

Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, a ki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen.

Каква полза, братя мои, ако някой казва, че има вяра, а няма дела? Може ли вярата му да го спаси?

Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é őt a hit?

Ако някой брат или някоя сестра са голи и останали без ежедневна храна

Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül,

и някой от вас им каже: Идете си с мир, стоплете се и се нахранете! — а не им дадете потребното за тялото, каква полза?

És azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, a mikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna?

Така и вярата, ако няма дела, сама по себе си е мъртва.

Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.

Но някой ще каже: Ти имаш вяра, а пък аз имам дела. Ако можеш, покажи ми вярата си без дела, и аз ще ти покажа вярата си от моите дела!

De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimből az én hitemet.

Ти вярваш, че Бог е един. Добре правиш — и демоните вярват и треперят.

Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek.

Обаче искаш ли да познаеш, о, суетни човече, че вярата без дела е мъртва?

Akarod-é pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt?

Авраам, нашият баща, не се ли оправда чрез дела, като принесе сина си Исаак на жертвеника?

*Avagy* Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekből igazíttatott-é meg, felvivén Izsákot, az ő fiát az oltárra?

Ти виждаш, че вярата действаше заедно с неговите дела и че чрез делата вярата стана съвършена.

Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit;

И се изпълни писанието, което казва: „Авраам повярва в Бога и това му се счете за правда“, и беше наречен „Божи приятел“.

És beteljesedett az Írás, a mely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett.

Виждате, че човек се оправдава чрез дела, а не само чрез вяра.

Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből.

Така също и блудницата Раав не се ли оправда чрез дела, като прие пратениците и ги изпрати по друг път?

Hasonlatosképen pedig a tisztátalan Ráháb is, avagy nem cselekedetekből igazíttatott é meg, a mikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta ki?

Защото, както тялото без духа е мъртво, така и вярата без дела е мъртва.

Mert a miképen holt a test lélek nélkül, akképen holt a hit is cselekedetek nélkül.