James 1

Яков, слуга на Бога и на Господ Иисус Христос, до дванадесетте пръснати племена: Поздрав!

Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levő tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.

Считайте го за голяма радост, братя мои, когато падате в разни изкушения,

Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,

като знаете, че изпитанието на вашата вяра произвежда твърдост.

Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.

А твърдостта нека има съвършено дело, за да бъдете съвършени и завършени, без никакъв недостатък.

A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.

Но ако на някого от вас не достига мъдрост, нека проси от Бога, който дава на всички щедро и без да упреква, и ще му се даде.

Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.

Но да моли с вяра, без да се съмнява ни най-малко; защото, който се съмнява, прилича на морска вълна, която се тласка и блъска от ветровете.

De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.

Такъв човек да не мисли, че ще получи нещо от Господа,

Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;

защото колебливият е непостоянен във всичките си пътища.

A kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember.

Братът, който е в по-долно състояние, нека се хвали в своето възвишаване,

Dicsekedjék pedig az alacsony *sorsú* atyafi az ő nagyságával;

а богатият – в смиряването си, защото ще прецъфти като цвета на тревата.

A gazdag pedig az ő alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fűnek virága.

Защото слънцето изгря със зноя си, тревата изсъхна, цветът й окапа и красотата на изгледа й загина; така и богатият ще повехне в пътищата си.

Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az ő útaiban.

Блажен онзи човек, който издържа изкушение; защото, като бъде изпитан, ще получи венеца на живота, който Господ е обещал на онези, които Го любят.

Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek.

Никой, който се изкушава, да не казва: Бог ме изкушава, защото Бог не се изкушава от зло и Той никого не изкушава.

Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.

А всеки се изкушава, като се завлича и подлъгва от собствената си страст;

Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.

и тогава, когато страстта зачене, ражда грях; а грехът, като се развие напълно, ражда смърт.

Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.

Не се заблуждавайте, възлюбени мои братя,

Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!

всяко дадено добро и всеки съвършен дар е от горе и слиза от Отца на светлините, в когото няма изменение, нито сянка от промяна.

Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.

От Собствената Си воля ни е родил чрез словото на истината, за да бъдем един вид пръв плод на Неговите създания.

Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.

И така, възлюбени мои братя, нека всеки човек бъде бърз да слуша, бавен да говори и бавен да се гневи;

Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.

защото човешкият гняв не върши Божията правда.

Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.

Затова, като отхвърлите всяка нечистота и преливаща злоба, приемайте с кротост всаденото слово, което може да спаси душите ви.

Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.

Бъдете обаче изпълнители на словото, а не само слушатели, мамещи сами себе си.

Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.

Защото, ако някой е слушател на словото, а не изпълнител, той прилича на човек, който гледа естественото си лице в огледалото,

Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:

понеже се оглежда и си отива, и веднага забравя какъв е бил.

Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.

Но който вникне в съвършения закон на свободата и постоянства, който не е забравлив слушател, а изпълнител на делото, ще бъде блажен в това, което прави.

De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.

Ако някой счита себе си за благочестив, но не обуздава езика си, а мами сърцето си, неговото благочестие е суетно.

Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.

Чисто и непорочно благочестие пред Бога и Отца е това – да наглежда човек сирачетата и вдовиците в неволята им и да пази себе си неопетнен от света.

Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, *és* szeplő nélkül megtartani magát e világtól.