Psalms 144

Ellerime vuruşmayı, Parmaklarıma savaşmayı öğreten Kayam RAB’be övgüler olsun!

Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, *s* viadalra az én ujjaimat.

O’dur benim vefalı dostum, kalem, Kurtarıcım, kulem, Kalkanım, O’na sığınırım; O’dur halkları bana boyun eğdiren!

Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet.

[] Ya RAB, insan ne ki, onu gözetesin, İnsan soyu ne ki, onu düşünesin?

Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?

İnsan bir soluğu andırır, Günleri geçici bir gölge gibidir.

Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék.

Ya RAB, gökleri yar, aşağıya in, Dokun dağlara, tütsünler.

Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!

Şimşek çaktır, dağıt düşmanı, Savur oklarını, şaşkına çevir onları.

Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.

Yukarıdan elini uzat, kurtar beni; Çıkar derin sulardan, Al eloğlunun elinden.

Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekből, az idegen-fiak kezéből;

Onların ağzı yalan saçar, Sağ ellerini kaldırır, yalan yere ant içerler.

A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.

Ey Tanrı, sana yeni bir ezgi söyleyeyim, Seni on telli çenkle, ilahilerle öveyim.

Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;

Sensin kralları zafere ulaştıran, Kulun Davut’u kötülük kılıcından kurtaran.

Ki segítséget ád a királyoknak, *s* megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától.

Kurtar beni, özgür kıl Eloğlunun elinden. Onların ağzı yalan saçar, Sağ ellerini kaldırır, yalan yere ant içerler.

Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.

O zaman gençliğinde Sağlıklı yetişen fidan gibi olacak oğullarımız, Sarayın oymalı sütunları gibi olacak kızlarımız.

Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.

Her türlü ürünle dolup taşacak ambarlarımız; Binlerce, on binlerce yavrulayacak Çayırlarda davarlarımız.

Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken.

Semiz olacak sığırlarımız; Surlarımıza gedik açılmayacak, İnsanlarımız sürgün edilmeyecek, Meydanlarımızda feryat duyulmayacak!

Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.

Ne mutlu bunlara sahip olan halka! Ne mutlu Tanrısı RAB olan halka!

Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az ő Istene.