Psalms 90

(O rugăciune a lui Moise, omul lui Dumnezeu.) Doamne, Tu ai fost locul nostru de adăpost, din neam în neam.

Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!

Înainte ca să se fi născut munţii, şi înainte ca să se fi făcut pămîntul şi lumea, din vecinicie în vecinicie, Tu eşti Dumnezeu!

Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.

Tu întorci pe oameni în ţărînă, şi zici: ,,Întoarceţi-vă fiii oamenilor!``

Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!

Căci înaintea Ta, o mie de ani sînt ca ziua de ieri, care a trecut, şi ca o strajă din noapte.

Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.

Îi mături, ca un vis: dimineaţa, sînt ca iarba, care încolţeşte iarăş:

Elragadod őket; *olyanokká* lesznek, *mint az* álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;

înfloreşte dimineaţa, şi creşte, iar seara este tăiată şi se usucă.

Reggel virágzik és sarjad, *és* estvére elhervad és megszárad.

Noi sîntem mistuiţi de mînia Ta, şi îngroziţi de urgia Ta.

Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!

Tu pui înaintea Ta nelegiuirile noastre, şi scoţi la lumina Feţei Tale păcatele noastre cele ascunse.

Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.

Toate zilele noastre pier de urgia Ta, vedem cum ni se duc anii ca un sunet.

Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.

Anii vieţii noastre se ridică la şaptezeci de ani, iar, pentru cei mai tari, la optzeci de ani; şi lucrul cu care se mîndreşte omul în timpul lor nu este decît trudă şi durere, căci trece iute, şi noi sburăm.

A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.

Dar cine ia seama la tăria mîniei Tale, şi la urgia Ta, aşa cum se cuvine să se teamă de Tine?

Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?

Învaţă-ne să ne numărăm bine zilele, ca să căpătăm o inimă înţeleaptă!

Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.

Întoarce-te, Doamne! Pînă cînd zăboveşti? Ai milă de robii Tăi!

Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.

Satură-ne în fiecare dimineaţă de bunătatea Ta, şi toată viaţa noastră ne vom bucura şi ne vom veseli.

Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.

Înveseleşte-ne tot atîtea zile cîte ne-ai smerit, tot atîţia ani cît am văzut nenorocirea!

Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.

Să se arate robilor Tăi lucrarea Ta, şi slava Ta fiilor lor!

Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.

Fie peste noi bunăvoinţa Domnului Dumnezeului nostru! Şi întăreşte lucrarea mînilor noastre, da, întăreşte lucrarea mînilor noastre!

És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!