Acts 3

Na e haere tahi atu ana a pita raua ko Hoani ki te temepara i te haora inoi, i te iwa o nga haora.
Péter és János pedig együtt mennek vala fel a templomba az imádkozásnak órájára, kilenczre.
Na ka kawea mai tetahi tangata, he kopa no te kopu mai ano o tona whaea, he mea whakatakoto i nga ra katoa ki te kuwaha o te temepara i huaina nei ko Ataahua, ki te tono mea mana i te hunga e tomo ana ki te temepara;
És hoznak vala egy embert, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta vala, kit minden nap le szoktak tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek, hogy kérjen alamizsnát azoktól, a kik bemennek a temlomba.
No tona kitenga i a Pita raua ko Hoani meake tomo ki te temepara, ka tono ia i tetahi mea mana.
Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba akarnak bemenni, kére ő tőlük alamizsnát.
Na ka whakamau atu nga kanohi o Pita raua ko Hoani ki a ia, ka mea, Titiro mai ki a maua.
Péter pedig mikor szemeit reá vetette Jánossal egyben, monda: Nézz mi reánk!
Ka whakarongo ia ki a raua, hua noa e riro mai tetahi mea a raua mana.
Az annakokáért figyelmez vala reájok, remélvén, hogy valamit kap tőlük.
Ano ra ko Pita, Ko te hiriwa me te koura kahore i ahau; ko te mea ia kei ahau, maku tena e hoatu ki a koe: I runga i te ingoa o Ihu Karaiti o Nahareta, whakatika, haere.
Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem a mim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!
Katahi ia ka hopu i tona ringa matau ka whakaara ake i a ia: i reira tonu kua whai kaha ona waewae me nga pona.
És őt jobbkezénél fogva felemelé, és azonnal megerősödének az ő lábai és bokái.
A, ko tona mawhititanga ake, ka tu, ka timata te haere, tomo tahi ana me raua ki te temepara, e haere ana, e tupeke ana, e whakamoemiti ana ki te Atua.
És felszökvén, megálla és jár vala és beméne ő velök a templomba, járkálva és szökdelve és dícsérve az Istent.
A i kite te iwi katoa i a ia e haere ana, e whakamoemiti ana ki te Atua.
És látá őt az egész nép, hogy jár és dícséri az Istent:
Katahi ratou ka mohio ki a ia, ko ia ano tera i noho ra ki te tatau Ataahua o te temepara, tono mea ai mana: na nui atu to ratou miharo me te ihiihi ki taua mea i pa ki a ia.
És megismerék őt, hogy ő volt az, a ki alamizsnáért ült a templomnak Ékeskapujában; és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, a mi történt vala ő vele.
I a ia e pupuri ana ki a Pita raua ko Hoani, ka oma atu te iwi katoa ki a ratou i te whakamahau i huaina nei ko ta Horomona, nui rawa te whakamiharo.
Mikor pedig ragaszkodék Péterhez és Jánoshoz az a sánta, a ki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefuta ő hozzájok a tornáczba, mely Salamonénak neveztetik.
A, i te kitenga o Pita, ka whai kupu atu ia ki te iwi, E nga tangata o Iharaira, he aha ta koutou e miharo nei ki tenei tangata? he aha hoki koutou ka whakamau ai te titiro ki a maua, me te mea he mana no maua ake he ngakau karakia ranei i meati a ai ia kia haere?
Mikor pedig ezt látta Péter, monda a népnek: Izráel férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mi reánk, mintha tulajdon erőnkkel vagy jámborságunkkal míveltük volna azt, hogy az járjon?
Na te Atua o Aperahama, o ihaka, o Hakopa, na te Atua o o tatou matua, i whakakororia tana Tama a Ihu: ko ta koutou i tuku na, i whakakahore na i te aroaro o Pirato, kua oti ra i a ia kia tukua ia.
Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsőítette az ő Fiát, Jézust, kit ti elárulátok, és megtagadátok Pilátus előtt, noha ő úgy ítélt, hogy elbocsátja.
Otira whakakahoretia ana e koutou te Mea Tapu, te Mea Tika, tonoa ana ko te tangata kohuru kia homai ki a koutou;
Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadátok és kívánátok, hogy a gyilkos ember bocsáttassék el néktek,
Patua ana hoki e koutou te Take o te ora; kua whakaarahia nei ia e te Atua i te hunga mate, ko matou nei ona kaiwhakaatu.
Az életnek fejedelmét pedig megölétek; kit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai.
A na te whakapono ki tona ingoa i meinga ai e tona ingoa tenei tangata kia kaha, e kite nei, e matau nei koutou; ae ra, ko te whakapono ki a ia te mea nana i hoatu tenei ora nui ki tenei i te aroaro o koutou katoa.
És az ő nevében való hit által erősítette meg az ő neve ezt, a kit láttok és ismertek; és a hit, mely ő általa van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára.
Na, e oku teina, e mahara ana ahau na te kuware tena mahi a koutou, pera i ta o koutou rangatira.
De most, atyámfiai, tudom, hogy tudatlanságból cselekedtetek, miképen a ti fejedelmeitek is.
Engari ko nga mea a te Atua i whakakitea i mua e te mangai o nga poropiti katoa, mo tana Karaiti kia whakamamaetia, kua rite enei i a ia.
Az Isten pedig, a mikről eleve megmondotta minden ő prófétájának szája által, hogy a Krisztus elszenvedi, ekképen töltötte be.
No reira, Ripeneta, a tahuri mai ano koutou, kia murua ai o koutou hara, kia puta mai ai i te aroaro o te Ariki he wa whakahauora.
Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljőjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől.
A kia tonoa mai ai e ia te Karaiti i whakaritea nei mo koutou, ara a Ihu:
És elküldje a Jézus Krisztust, a ki néktek előre hirdettetett.
Kua takoto nei te tikanga kia noho ia ki te rangi a taea noatia nga wa o te whakahokinga mai o nga mea katoa, i korero ai te Atua ra te mangai o ana poropiti tapu no te timatanga mai ano o te ao.
Kit az égnek kell magába fogadnia mind az időkig, míglen újjá teremtetnek mindenek, a mikről szólott az Isten minden ő szent prófétájának szája által eleitől fogva.
I mea ra hoki a Mohi, Ma te Ariki, ma te Atua, e whakaara ake he poropiti mo koutou i roto i o koutou teina, he penei ano me ahau; ko ia ta koutou e whakarongo ai i nga mea katoa e mea ai ia ki a koutou.
Mert Mózes ezt mondotta az atyáknak: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai közül, mint engem; azt hallgassátok mindenben, a mit csak szólánd néktek.
A taua wa, ko nga wairua katoa e kore e whakarongo ki taua poropiti, ka whakamatea rawatia i roto i te iwi.
Lészen pedig, hogy minden lélek, valamely nem hallgatánd arra a prófétára, ki fog irtatni a nép közül.
Ae ra, ko nga poropiti katoa o Hamuera iho ano, tae mai ki o muri nei, ko te hunga katoa i korero, i whakaatu ano hoki ratou i nga ra nei.
De a próféták is mindnyájan Sámueltől és a következőktől fogva, a kik csak szóltak, e napokról jövendöltek.
Ko koutou aua tama a nga poropiti, a te kawenata hoki i whakatakotoria e te Atua ki o koutou matua, i mea ra ia ki a Aperahama, Ma tou uri ka manaakitia ai nga hapu katoa o te ao.
Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek fiai, melyet Isten szerzett a mi atyáinkkal, mondván Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek nemzetségei mindnyájan.
Mo koutou ke hoki i te tuatahi, i tana whakaaranga ake ai i tana Tama, te tononga mai nei a te Atua i a ia ki a koutou hei manaaki i a koutou, hei whakatahuri i tenei, i tenei o koutou i o koutou kino.
Az Isten az ő Fiát, Jézust első sorban néktek támasztván, elküldé őt, hogy megáldjon titeket, mindegyikőtöket megtérítvén bűneitekből.