Psalms 56

Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban.

victori pro columba muta eo quod procul abierit David humilis et simplex quando tenuerunt eum Palestini in Geth miserere mei Deus quoniam conculcavit me homo tota die pugnans tribulavit me

Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

conculcaverunt me insidiatores mei tota die multi enim qui pugnant contra me Altissime

Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos *Isten!*

quacumque die territus fuero ego in te confidam

Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

in Deo laudavi verbum in Deo speravi non timebo quid faciat caro mihi

Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

tota die sermonibus me adfligebant contra me omnes cogitationes eorum in malum

Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.

congregabuntur abscondite plantas meas observabunt expectantes animam meam

Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.

quia nullus est salvus in eis in furore populos detrahet Deus

Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!

secretiora mea numerasti pone lacrimam meam in conspectu tuo sed non in narratione tua

Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

tunc convertentur inimici mei retrorsum in quacumque die invocavero hoc scio quia Deus meus es

Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

in Deo laudabo verbum in Domino praedicabo sermonem in Deo speravi non timebo quid faciat homo mihi

Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.

in me sunt Deus vota tua reddam gratiarum actiones tibi

Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

quia liberasti animam meam de morte et pedes meos de lapsu ut ambulem coram Deo in luce viventium

Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat; * (Psalms 56:14) Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában. *

pro victoria ut non disperdas David humilem et simplicem quando fugit a facie Saul in spelunca miserere mei Deus miserere mei quoniam in te sperat anima mea in umbra alarum tuarum sperabo donec transeant insidiae