Proverbs 9

Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.

Viisaus rakensi huoneensa, ja vuoli siihen seitsemän patsasta,

Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.

Ja teurasti teuraansa, sekoitti viinansa ja valmisti pöytänsä,

Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.

Ja lähetti piikansa, korkeista kaupungin saleista kutsumaan:

Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak *ezt* mondja:

Joka tyhmä on, hän tulkaan tänne; ja hulluille sanoi hän:

Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.

Tulkaat ja syökäät minun leivästäni, ja juokaat viinaa, jonka minä sekoitin.

Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.

Hyljätkää hullu meno, niin te saatte elää, ja käykää ymmärryksen tiellä.

A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.

Joka pilkkaajaa kurittaa, hän saa häpiän, ja joka jumalatointa nuhtelee, hän häväistään.

Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.

Älä rankaise pilkkaajaa, ettei hän sinua vihaisi: nuhtele viisasta, ja hän rakastaa sinua.

Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.

Anna viisaalle, niin hän viisaammaksi tulee: opeta vanhurskasta, niin hän opissaan etenee.

A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

Viisauden alku on Herran pelko, ja pyhäin tieto on ymmärrys.

Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.

Sillä minun kauttani sinun päiväs enennetään, ja ikäs vuodet lisätään.

Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.

Jos sinä olet viisas, niin sinä itselles viisas olet; mutta jos sinä olet pilkkaaja, niin sinä itse sen kannat.

Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.

Hullu, huikentelevainen vaimo, mieletöin ei tiedä mitään,

És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,

Istuu huoneensa ovella, korkialla istuimella, ylimmäisessä siassa kaupungissa,

Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.

Että hän houkuttelis kaikkia, jotka siitä käyvät ohitse, ja tietänsä vaeltavat:

Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak *ezt* mondja:

Se joka tyhmä on, hän tulkoon tänne; ja hullulle sanoo hän:

A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!

Varastettu vesi on makia, ja salattu leipä suloinen;

És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai!

Vaan ei hän tiedä, että siellä kuolleet ovat: hänen vieraansa ovat helvetin syvyydessä.