Job 18

Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:

Тогава шуахецът Валдад отговори и каза:

Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg *a dolgot,* azután szóljunk.

Кога ще свършите думите? Първо разберете, и после ще говорим.

Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?

Защо сме считани за скотове, за глупци в очите ви?

Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?

Ти, който се разкъсваш сам в гнева си, да се напусне ли заради теб земята, да се помести ли скала от мястото си?

Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.

Наистина светликът на безбожния угасва, не свети пламъкът на огъня му.

A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.

Светлината в шатрата му мрак е, светилникът му, що над него е, угасва.

Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.

Стъпките на силата му се стесняват и собственият му замисъл го поваля.

Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.

Собствените му крака във мрежа го отвеждат и ходи върху примки.

A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.

Примка го улавя за петата, капан над него се затваря.

Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő *szokott* ösvényén.

Въжето му е скрито във земята, капанът му — в пътеката.

Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.

Отвсякъде го стряскат ужаси, тормозят го на всяка стъпка.

Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.

Силата му от глад ще погине и погибел е готова до реброто му.

Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.

Части от кожата му поглъща, частите му поглъща първородният на смъртта.

Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.

Той е изкоренен от шатрата си — неговото упование — и пред царя на ужасите го откарват.

Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.

Който не е негов, ще обитава в шатрата му, върху жилището му ще се разпръсне сяра.

Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.

Корените му изсъхват долу, клоните му се отсичат горе.

Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.

Споменът за него изчезва от земята и в улиците няма име.

A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.

Закарват го от светлината в тъмнина и го изгонват от света.

Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.

Няма нито син, нито потомство сред народа си, нито в жилищата му е някой оцелял.

Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.

Родените после ще се удивляват на деня му, както се ужасяваха родените преди това.

Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.

Наистина такива са жилищата на беззаконния, и това е мястото на онзи, който не познава Бога.