Psalms 2

Warum toben die Nationen und sinnen Eitles die Völkerschaften?

Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?

Es treten auf die Könige der Erde, und die Fürsten ratschlagen miteinander wider Jehova und wider seinen Gesalbten:

A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:

"Lasset uns zerreißen ihre Bande, und von uns werfen ihre Seile!"

Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!

Der im Himmel thront, lacht, der Herr spottet ihrer.

Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja őket.

Dann wird er zu ihnen reden in seinem Zorn, und in seiner Zornglut wird er sie schrecken.

Majd szól nékik haragjában, és megrettenti őket gerjedelmében:

"Habe doch ich meinen König gesalbt auf Zion, meinem heiligen Berge!"

Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!

Vom Beschluß will ich erzählen: Jehova hat zu mir gesprochen: Du bist mein Sohn, heute habe ich dich gezeugt.

Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.

Fordere von mir, und ich will dir zum Erbteil geben die Nationen, und zum Besitztum die Enden der Erde.

Kérjed tőlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

Mit eisernem Scepter wirst du sie zerschmettern, wie ein Töpfergefäß sie zerschmeißen.

Összetöröd őket vasvesszővel: széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.

Und nun, ihr Könige, seid verständig, lasset euch zurechtweisen, ihr Richter der Erde!

Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!

Dienet Jehova mit Furcht, und freuet euch mit Zittern!

Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.

Küsset den Sohn, daß er nicht zürne, und ihr umkommet auf dem Wege, wenn nur ein wenig entbrennt sein Zorn. Glückselig alle, die auf ihn trauen!

Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, a kik ő benne bíznak!