Psalms 92

(En Salme. En Sang for Sabbatsdagen.) Det er godt at takke HERREN, lovsynge dit navn, du højeste,
Zsoltár, ének szombat napra.
ved Gry forkynde din Nåde, om Natten din Trofasthed
Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
til tistrenget Lyre, til Harpe, til Strengeleg på Citer!
Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.
Thi ved dit Værk har du glædet mig, HERRE, jeg jubler over dine Hænders Gerning.
Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
Hvor store er dine Gerninger, HERRE, dine Tanker såre dybe!
Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.
Tåben fatter det ikke, Dåren skønner ej sligt.
Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!
Spirer de gudløse end som Græsset, blomstrer end alle Udådsmænd, er det kun for at lægges øde for stedse,
A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
men du er ophøjet for evigt, HERRE.
Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;
Thi se, dine Fjender, HERRE, se, dine Fjender går under, alle Udådsmænd spredes!
Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
Du har løftet mit Horn som Vildoksens, kvæget mig med den friskeste Olie;
Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, *és *elszélednek mind a hamisság cselekedők!
det fryder mit Øje at se mine Fjender, mit Øre at høre mine Avindsmænd.
De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
De retfærdige grønnes som Palmen, vokser som Libanons Ceder;
És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.
plantet i HERRENs Hus grønnes de i vor Guds Forgårde;
Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
selv grånende bærer de Frugt, er friske og fulde af Saft
Plánták *ők* az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
for at vidne, at HERREN er retvis, min Klippe, hos hvem ingen Uret findes.
Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek; * (Psalms 92:16) Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne! *