Psalms 48

A Kóráh fiainak zsoltáréneke.

Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.

Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.

Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.

Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;

A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.

A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! Szela.

A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.

Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.

Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek: * (Psalms 48:15) Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig! *