Psalms 49

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!

Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.

Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.

Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.

Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,

A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?

Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.

Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;

Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.

De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.

Gondolatjok *ez:* az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről- nemzedékre *szállnak,* nevöket hangoztatják a földön.

Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.

Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela.

Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.

Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor *az* megragad engem. Szela.

Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;

Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.

Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:

*Mégis* az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot. * (Psalms 49:21) Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. *