I Corinthians 9

Δεν ειμαι αποστολος; δεν ειμαι ελευθερος; δεν ειδον τον Ιησουν Χριστον τον Κυριον ημων; δεν εισθε σεις το εργον μου εν Κυριω;
He teka ianei kei ahau ano nga tikanga moku? he teka ianei he apotoro ahau? kihai ianei ahau i kite i a Ihu Karaiti, i to tatou Ariki? Ehara oti koutou i taku mahi i roto i te Ariki?
Αν δεν ημαι εις αλλους αποστολος, αλλ εις εσας τουλαχιστον ειμαι διοτι η σφραγις της αποστολης μου σεις εισθε εν Κυριω.
Ahakoa ehara ahau i te apotoro ki era atu, engari rawa ia he apotoro ki a koutou, ko koutou hoki te hiri o toku apotorotanga i roto i te Ariki.
Η απολογια μου εις τους ανακρινοντας με ειναι αυτη
Ko taku utu tenei ki oku kaiui;
μη δεν εχομεν εξουσιαν να φαγωμεν και να πιωμεν;
Kahore ranei i a matou ano te tikanga mo te kai, mo te inu?
μη δεν εχομεν εξουσιαν να συμπεριφερωμεν αδελφην γυναικα, ως και οι λοιποι αποστολοι και οι αδελφοι του Κυριου και ο Κηφας;
Kahore ranei i a matou ano te tikanga ki te whakahaereere i te hoa wahine, he wahine whakapono, pera i era atu apotoro me nga teina o te Ariki, ratou ko Kipa?
η μονος εγω και ο Βαρναβας δεν εχομεν εξουσιαν να μη εργαζωμεθα;
Ko maua anake ranei ko Panapa, kahore ranei i a maua te tikanga kia kaua e mahi?
Τις ποτε εκστρατευει με ιδια αυτου εξοδα; Τις φυτευει αμπελωνα και δεν τρωγει εκ του καρπου αυτου; η τις ποιμαινει ποιμνιον και δεν τρωγει εκ του γαλακτος του ποιμνιου;
Ko wai ka haere hei hoia, a nana ake ano nga utu mona? Ko wai e whakato ana i te mara waina, a kahore o reira hua e kainga e ia? ko wai hoki e whangai ana i te kahui, a kahore e kai i te waiu o te kahui?
Μηπως κατα ανθρωπον λαλω ταυτα; η δεν λεγει ταυτα και ο νομος;
E korero ana ranei ahau i enei mea i te tikanga tangata? he pera ano ranei ta te ture korero?
διοτι εν τω νομω του Μωυσεως ειναι γεγραμμενον Δεν θελεις εμφραξει το στομα βοος αλωνιζοντος. Μηπως μελει τον Θεον περι των βοων;
Kua oti hoki te tuhituhi i roto i te ture a Mohi, Kaua e whakamokatia te mangai o te kau i te mea e patu witi ana. Ko nga kau koia ta te Atua i whakaaro ai?
η δι ημας βεβαιως λεγει τουτο; διοτι δι ημας εγραφη, οτι ο αροτριων με ελπιδα πρεπει να αροτρια, και ο αλωνιζων με ελπιδα να μετεχη της ελπιδος αυτου.
Mo tatou ranei te tino tikanga o ana korero? Ae, he whakaaro ki a tatou i tuhituhi ai: he tika hoki kia parau te kaiparau i runga i te tumanako, kia patu witi ano te kaipatu i runga i te tumanako ki tetahi wahi mana.
Εαν ημεις εσπειραμεν εις εσας τα πνευματικα, μεγα ειναι εαν ημεις θερισωμεν τα σαρκικα σας;
I te mea kua ruia e matou nga mea wairua ma koutou, he mea nui ianei ki te kotia e matou a koutou mea o te kikokiko?
Εαν αλλοι μετεχωσι της εφ υμας εξουσιας, δεν πρεπει μαλλον ημεις; Αλλα δεν μετεχειρισθημεν την εξουσιαν ταυτην, αλλ υποφερομεν παντα, δια να μη προξενησωμεν εμποδιον τι εις το ευαγγελιον του Χριστου.
Kua uru nei etahi atu ki tenei tikanga a koutou, ko matou ano etahi kia hira ake? Otira kihai matou i mea ki tenei tikanga, engari e whakamanawanui ana ki nga mea katoa, kei ai ta matou hei arai mo te rongopai o te Karaiti.
Δεν εξευρετε οτι οι εργαζομενοι τα ιερα εκ του ιερου τρωγουσιν, οι ενασχολουμενοι εις το θυσιαστηριον μετα του θυσιαστηριου λαμβανουσι μεριδιον;
Kahore oti koutou i matau, ko te hunga e mahi ana i nga mea tapu, e kai ana i nga mea o te temepara? a ko nga kaitiaki o te aata ma ratou ano tetahi wahi o to te aata?
Ουτω και ο Κυριος διεταξεν, οι κηρυττοντες το ευαγγελιον να ζωσιν εκ του ευαγγελιου.
Pera tonu ano ta te Ariki i whakatakoto ai mo nga kaikauwhau o te rongopai, hei runga i te rongopai he oranga mo ratou.
Πλην εγω ουδεν τουτων μετεχειρισθην. Ουδε εγραψα ταυτα δια να γεινη ουτως εις εμε διοτι καλον ειναι εις εμε να αποθανω μαλλον παρα να ματαιωση τις το καυχημα μου.
Otiia kihai ahau i mea ki tetahi o enei mea: kahore hoki ahau i tuhituhi i enei mea kia penatia mai ai ahau: ki ahau hoki he pai ke te mate, i te riro ma te tangata taku whakamanamana e whakakahore.
Διοτι εαν κηρυττω το ευαγγελιον, δεν ειναι εις εμε καυχημα επειδη αναγκη επικειται εις εμε ουαι δε ειναι εις εμε εαν δεν κηρυττω
No te mea ki te kauwhau ahau i te rongopai, kahore maku whakamanamana: kua takoto hoki tenei hei mahi maku; he aue ia maku ki te kore ahau e kauwhau i te rongopai.
επειδη εαν καμνω τουτο εκουσιως, εχω μισθον εαν δε ακουσιως, ειμαι εμπεπιστευμενος οικονομιαν.
Ki te mea hoki noku te ngakau ki tenei mahi, he utu toku: ki te kore ia he ngakau, he mahi tuari tenei kua tukua ki ahau.
Τις λοιπον ειναι ο μισθος μου; το να καμω αδαπανον το ευαγγελιον του Χριστου δια της κηρυξεως μου, ωστε να μη καμνω καταχρησιν της εξουσιας μου εν τω ευαγγελιω.
Na, he aha koia te utu moku? ara, ki te kauwhau ahau i te rongopai, ka meinga e ahau kia kore e utua te rongopai: kia kore ai ahau e mea i te wahi e tika ana maku i roto i te rongopai.
Διοτι ελευθερος ων παντων εις παντας εδουλωσα εμαυτον, δια να κερδησω τους πλειοτερους
Ahakoa hoki ehara ahau i te pononga na te tangata, heoi kua waiho ahau e ahau ano hei pononga ma te katoa, kia tokomaha atu ai e riro mai i ahau.
και εγεινα εις τους Ιουδαιους ως Ιουδαιος, δια να κερδησω τους Ιουδαιους εις τους υπο νομον ως υπο νομον, δια να κερδησω τους υπο νομον
Na ki nga Hurai whakahurai ana ahau, kia riro ai i ahau nga Hurai; ki te hunga i raro i te ture me te mea i raro ahau i te ture, ahakoa ra kahore ahau i raro i te ture, kia riro ai i ahau te hunga i raro i te ture;
εις τους ανομους ως ανομος, μη ων ανομος εις τον Θεον, αλλ εννομος εις τον Χριστον, δια να κερδησω ανομους
Ki te hunga turekore me he tangata turekore ahau, ehara i te mea he turekore ki te Atua, engari i raro i te ture ki a te Karaiti, kia riro ai i ahau te hunga turekore.
εγεινα εις τους ασθενεις ως ασθενης, δια να κερδησω τους ασθενεις εις παντας εγεινα τα παντα, δια να σωσω παντι τροπω τινας.
Ki te hunga ngoikore me he ngoikore ahau, kia riro ai i ahau te hunga ngoikore; waiho ana ahau hei mea katoa ki te katoa, kia taea ai e ahau nga mea katoa hei whakaora i etahi.
Καμνω δε τουτο δια το ευαγγελιον, δια να γεινω συγκοινωνος αυτου.
I meinga ai tenei e ahau he whakaaro ki te rongopai, kia whiwhi tahi ai ahau ki tona pai.
Δεν εξευρετε οτι οι τρεχοντες εν τω σταδιω παντες μεν τρεχουσιν, εις ομως λαμβανει το βραβειον; ουτω τρεχετε, ωστε να λαβητε αυτο.
Kahore oti koutou i matau ki te hunga e oma whakataetae ana, e oma katoa ana, kotahi ano ia mona te utu whakahonore? Kia pena ta koutou oma, kia whiwhi ai koutou.
Πας δε ο αγωνιζομενος εις παντα εγκρατευεται, εκεινοι μεν δια να λαβωσι φθαρτον στεφανον, ημεις δε αφθαρτον.
Na ko nga tangata katoa e whakataetae ana i nga takaro e whakakoromaki ana i nga hiahia katoa. Na e pera ana ratou kia whiwhi ai ki te karauna pirau; ko tatou ia ki te mea e kore e pirau.
Εγω λοιπον ουτω τρεχω, ουχι ως αβεβαιως, ουτω πυγμαχω, ουχι ως κτυπων τον αερα,
Ko ahau nei hoki, kahore i ngaro taku oma; e kuru ana ahau, kahore ia e rite ki te kaipatu o te hau:
αλλα δαμαζω το σωμα μου και δουλαγωγω, μηπως εις αλλους κηρυξας εγω γεινω αδοκιμος.
Engari e pehia ana e ahau toku tinana, meinga ana hoki hei pononga maku; kei kauwhau pea ahau ki etahi atu, ko ahau ia ka akiritia atu.