Psalms 92

Ψαλμος ωδης δια την ημεραν του Σαββατου. Αγαθον το να δοξολογη τις τον Κυριον και να ψαλμωδη εις το ονομα σου, Υψιστε

Zsoltár, ének szombat napra.

να αναγγελλη το πρωι το ελεος σου και την αληθειαν σου πασαν νυκτα,

Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

με δεκαχορδον οργανον και με ψαλτηριον με ωδην και κιθαραν.

Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.

Διοτι με ευφρανας, Κυριε, εν τοις ποιημασι σου θελω αγαλλεσθαι εν τοις εργοις των χειρων σου.

Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.

Ποσον μεγαλα ειναι τα εργα σου, Κυριε βαθεις ειναι οι διαλογισμοι σου σφοδρα.

Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.

Ο ανθρωπος ο ανοητος δεν γνωριζει, και ο μωρος δεν εννοει τουτο

Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!

οτι οι ασεβεις βλαστανουσιν ως ο χορτος, και ανθουσι παντες οι εργαται της ανομιας, δια να αφανισθωσιν αιωνιως.

A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:

Αλλα συ, Κυριε, εισαι υψιστος εις τον αιωνα.

Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;

Διοτι, ιδου, οι εχθροι σου, Κυριε, διοτι, ιδου, οι εχθροι σου θελουσιν εξολοθρευθη θελουσι διασκορπισθη παντες οι εργαται της ανομιας.

Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!

Αλλα συ θελεις υψωσει ως του μονοκερωτος το κερας μου εγω θελω χρισθη με νεον ελαιον

Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, *és *elszélednek mind a hamisság cselekedők!

και ο οφθαλμος μου θελει ιδει την εκδικησιν των εχθρων μου τα ωτα μου θελουσιν ακουσει περι των κακοποιων των επανισταμενων κατ εμου.

De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.

Ο δικαιος ως φοινιξ θελει ανθει ως κεδρος του Λιβανου θελει αυξανει.

És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.

Πεφυτευμενοι εν τω οικω του Κυριου, θελουσιν ανθει εν ταις αυλαις του Θεου ημων

Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.

θελουσι καρποφορει και εν αυτω τω βαθει γηρατι, θελουσιν εισθαι ακμαζοντες και ανθηροι

Plánták *ők* az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.

δια να αναγγελλωσιν οτι δικαιος ειναι ο Κυριος, το φρουριον μου και δεν υπαρχει αδικια εν αυτω.

Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek; * (Psalms 92:16) Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne! *