Psalms 90

En bønn av Moses, den Guds mann. Herre! Du har vært oss en bolig fra slekt til slekt.

Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!

Før fjellene blev til, og du skapte jorden og jorderike, ja fra evighet til evighet er du, Gud.

Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.

Du byder mennesket vende tilbake til støv og sier: Vend tilbake, I menneskebarn!

Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!

For tusen år er i dine øine som den dag igår når den farer bort, som en vakt om natten.

Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.

Du skyller dem bort, de blir som en søvn. Om morgenen er de som det groende gress;

Elragadod őket; *olyanokká* lesznek, *mint az* álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;

om morgenen blomstrer det og gror, om aftenen visner det og blir tørt.

Reggel virágzik és sarjad, *és* estvére elhervad és megszárad.

For vi har gått til grunne ved din vrede, og ved din harme er vi faret bort med forferdelse.

Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!

Du har satt våre misgjerninger for dine øine, vår skjulte synd for ditt åsyns lys.

Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.

For alle våre dager er bortflyktet i din vrede; vi har levd våre år til ende som et sukk.

Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.

Vårt livs tid, den er sytti år og, når der er megen styrke, åtti år, og dets herlighet er møie og tomhet; for hastig blev vi drevet fremad, og vi fløi avsted.

A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.

Hvem kjenner din vredes styrke og din harme, således som frykten for dig krever?

Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?

Lær oss å telle våre dager, at vi kan få visdom i hjertet!

Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.

Vend om, Herre! Hvor lenge? Ha medynk med dine tjenere!

Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.

Mett oss, når morgenen kommer, med din miskunnhet, så vil vi juble og være glade alle våre dager!

Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.

Gled oss så mange dager som du har plaget oss, så mange år som vi har sett ulykke!

Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.

La din gjerning åpenbares for dine tjenere og din herlighet over deres barn!

Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.

Og Herrens, vår Guds liflighet være over oss, og våre henders gjerning fremme du for oss, ja, våre henders gjerning, den fremme du!

És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!