Psalms 81

Til sangmesteren, efter Gittit; av Asaf.

Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé.

Juble for Gud, vår styrke, rop med glede for Jakobs Gud!

Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

Stem i sang og la pauken lyde, den liflige citar tillikemed harpen!

Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.

Støt i basun i måneden, ved fullmånen, på vår høitids dag!

Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;

For det er en lov for Israel, en rett for Jakobs Gud.

Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.

Han satte det til et vidnesbyrd i Josef da han drog ut gjennem Egyptens land. - Jeg hørte en røst som jeg ikke kjente:

Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék *ott,* a mit nem tudtam.

Jeg fridde hans skulder fra byrden, hans hender slapp fri fra bærekurven.

Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.

I nøden ropte du, og jeg fridde dig ut; jeg svarte dig, skjult i tordenskyen, jeg prøvde dig ved Meriba-vannene. Sela.

A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela.

Hør, mitt folk, og jeg vil vidne for dig! Israel, o, at du vilde høre mig:

Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!

Det skal ikke være nogen fremmed gud hos dig, og du skal ikke tilbede utlendingens gud.

Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!

Jeg er Herren din Gud, som førte dig op av Egyptens land; lukk din munn vidt op, at jeg kan fylle den!

Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.

Men mitt folk hørte ikke min røst, og Israel vilde ikke lyde mig.

De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.

Så lot jeg dem fare i sitt hjertes hårdhet, forat de skulde vandre i sine egne onde råd.

Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.

O, at mitt folk vilde høre mig, og at Israel vilde vandre på mine veier!

Oh, ha az én népem hallgatna reám, *s* Izráel az én utaimon járna!

Om en liten stund vilde jeg da ydmyke deres fiender og vende min hånd imot deres motstandere.

Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.

De som hater Herren, skulde smigre for dem, og deres tid skulde vare evindelig. Og han skulde fø dem med den beste hvete, og jeg skulde mette dig med honning fra klippen.

Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök. * (Psalms 81:17) És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged! *