Ezra 8

Na ko nga upoko enei o nga whare o o ratou matua, ko nga whakapaparanga ano enei o te hunga i haere atu hei hoa moku i Papurona, i te kingitanga o Kingi Arataherehe.

Ezek pedig családfőik és nemzetségi eredetök azoknak, a kik feljövének velem Artaxerxes uralkodásakor Babilóniából:

O nga tama a Pinehaha; ko Kerehoma: o nga tama a Itamara: ko Raniera: o nga tama a Rawiri; ko Hatuhu.

Fineás fiai közül: Gersóm; Ithamár fiai közül: Dániel; Dávid fiai közül: Hattus;

O nga tama a Hekania, o nga tama a Paroho; ko Hakaraia: na, ko nga tane i taua ngatahitia me ia, he mea whakapapa, kotahi rau e rima tekau.

A Sekánia fiai közül, Parós fiai közül: Zakariás s vele egy nemzetségben másfélszáz férfi;

O nga tama a Pahata Moapa; ko Erihoenai tama a Terahia; na, ko ona hoa, e rua rau nga tane.

Pahath-Moáb fiai közül: Eljóénai, Zerahia fia s vele kétszáz férfi;

O nga tama a Hekania; ko te tama a Tahatiere; na, ko ona hoa, e toru rau nga tana.

Sekánia fiai közül a Jaháziel fia s ő vele háromszáz férfi;

O nga tama ano hoki a Arini; ko Epere tama a Honatana; na, ko ona hoa, e rima tekau nga tane.

Ádin fiai közül: Ebed, Jónathán fia és vele ötven férfi;

Na, o nga tama a Erama, ko Ihaia tama a Ataria; na, ko ona hoa, e whitu tekau nga tane.

Élám fiai közül: Ésaiás, Athália fia és vele hetven férfi;

O nga tama a Hepatia; ko Teparia tama a Mikaera; na, ko ona hoa, e waru tekau nga tane.

Sefátia fiai közül: Zebádia, Mikháel fia és ő vele nyolczvan férfi;

O nga tama a Ioapa; ko Oparia tama a Tehiere; na, ko ona hoa, e rua rau kotahi tekau ma waru nga tane.

Joáb fiai közül: Obádia, Jéhiel fia és vele kétszáztizennyolcz férfi;

O nga tama a Heromiti; ko te tama a Tohipia; na, ko ona hoa, kotahi rau e ono tekau nga tane.

Selómith fiai közül a Jószifia fia és vele százhatvan férfi;

O nga tama a Pepai; ko Hakaraia tama a Pepai; na, iko ona hoa, e rua tekau ma waru nga tane.

Bébai fiai közül: Zakariás, Bébai fia és vele huszonnyolcz férfi;

Na o nga tama a Atakara; ko Iohanana tama a Hakatana; na, ko ona hoa, kotahi rau kotahi tekau nga tane.

Azgád fiai közül: Jóhanán, Hakkátán fia és vele száztíz férfi;

Na o nga tama whakamutunga a Aronikama; ko o ratou ingoa enei; ko Eriperete, ko Teiere, ko Hemaia; na, ko o ratou hoa, e ono tekau nga tane.

Adónikám fiai közül az utódok s neveik: Elifélet, Jeiél és Semája és velök hatvan férfi;

O nga tama ano a Pikiwai; ko Utai, ko Tapuru; na, ko o ratou hoa, e whitu tekau nga tane.

És Bigvai fiai közül: Uthai és Zabbud és velök hetven férfi.

Na ka huihuia ratou e ahau ki te awa e rere ana ki Ahawa, a noho ana matou i reira e toru nga ra; a, i taku tirohanga i te iwi, i nga tohunga, na kihai tetahi o nga tama a Riwai i kitea e ahau ki reira.

Mikor pedig összegyűjtém őket az Aháva felé folyó folyóvízhez, hol három napig valánk, megnéztem jól a népet és a papokat, s a Lévi fiai közül nem találtam közöttük senkit.

Katahi ahau ka tono kia tikina a Erietere, a Ariere, a Hemaia, a Erenatana, a Iaripi, a Erenatana, a Natana, a Hakaraia, a Mehurama, he upoko enei; a Toiaripi ano a Erenatana, he kaiwhakaako raua.

Elküldém annakokáért Eliézert, Arielt, Semáját, Elnáthánt, Járibot, Elnáthánt, Náthánt, Zakariást, Mesullámot, mint *család*főket, és Jójáribot és Elnáthánt, mint eszes embereket.

Na ka unga ratou e ahau ki a Iro; ki te upoko o te kainga, o Kahipia; a i hoatu ano e ahau he kupu hei korero ma ratou ki a Iro ratou ko ona teina, ko nga Netinimi, i te kainga, i Kahipia, kia kawea mai ai e ratou he minita ki a matou mo te whar e o to tatou Atua.

És rendelém őket Iddóhoz, a ki fő vala a Kászifia *nevű* helyen, és betanítám őket, hogy mit szóljanak Iddónak és az ő atyjafiainak, a Léviták szolgáinak a Kászifia *nevű* helyen, - hogy hozzanak szolgákat a mi Istenünk házához.

Na i runga i a matou te ringa pai o to matou Atua, a ka kawea mai e ratou ki a matou he tangata whai whakaaro, no nga tama a Mahari, tama a Riwai, tama a Iharaira; a Herepia ano ratou ko ana tama, ko ona tuakana, teina, kotahi tekau ma waru;

És elhozák nékünk, Istenünknek rajtunk nyugvó jó kegyelme szerint, Is- szekhelt, a Mahli fiai közül, a ki Lévi fia, a ki meg Izráel fia vala, és Serébiát, fiaival és tizennyolcz testvérével együtt.

A Hahapia hoki me Ihaia, no nga tama a Merari, ratou ko ona tuakana, teina, me a ratou tama, e rua tekau;

És Hasábiát s vele Ésaiást, a Mérári fiai közül, testvéreivel és húsz fiával együtt;

O nga Netinimi ano i whakaritea nei e Rawiri, e nga rangatira, mo nga mahi a nga Riwaiti, e rua rau e rua tekau nga Netinimi; he mea whakahua katoa o ratou ingoa.

És a Léviták szolgái közül, a kiket Dávid és a fejedelmek adának a Léviták szolgálatába, kétszázhuszat; mindnyájok nevei feljegyeztettek.

Katahi ka karangatia e ahau he nohopuku ki reira ki te taha o te awa o Ahawa, kia whakaiti ai matou i a matou ki te aroaro o to matou Atua, kia rapua ai e matou i a ia te ara tika mo matou, mo a matou tamariki, mo o matou taonga katoa.

Ekkor bőjtöt hirdeték ott az Aháva folyóvíz mellett, hogy megaláznók magunkat a mi Istenünk előtt, hogy kérnénk tőle szerencsés utat magunknak, családainknak és minden marháinknak.

I whakama hoki ahau ki te tono ki te kingi i tetahi ropu hoia me etahi kaieke hoiho hei tuara mo matou ki te hoariri i te ara; i korero hoki matou ki te kingi, i mea, Kei runga te ringa o to matou Atua i te hunga katoa e rapu ana i a ia, hei pai mo ratou: otiia ka whawhai tona kaha, me tona riri, ki te hunga katoa e whakarere ana i a ia.

Mert szégyeltem vala a királytól kérni sereget és lovagokat oltalmunkra a mi ellenségeink ellen ez útban, mert ezt mondtuk volt a királynak, mondván: A mi Istenünk kegyelme van mindazokon, a kik őt keresik, az ő javukra, és az ő hatalma és haragja mindazokon, a kik elhagyják őt.

Na, nohopuku ana matou, rapua ana e matou he tikanga i to matou Atua mo tenei mea, a tahuri mai ana ia ki a matou.

És bőjtölénk és a mi Istenünkhöz könyörgénk annakokáért, és meghallgatott minket.

Na ka motuhia e ahau etahi o nga tohunga kotahi tekau ma rua, a Herepia, a Hahapia, me o ratou teina kotahi tekau.

Ekkor különválaszték a papi fejedelmek közül tizenkettőt Serébiához *és* Hasábiához és hozzájok atyjokfiai közül tízet.

Paunatia ana e ahau te hiriwa, te koura, me nga oko ara te whakahere ki te whare o to matou Atua i homai nei e te kingi ratou ko ana kaiwhakatakoto whakaaro, ko ana rangatira, e Iharaira katoa ano i reira.

És átmérém nékik az ezüstöt és aranyat és az edényeket, a mi Istenünk házának ajándékait, a melyeket a király és tanácsosai és fejedelmei és minden *Babilóniában* élő Izráeliták ajándékozának.

I paunatia ano e ahau ki o ratou ringa te hiriwa e ono rau e rima tekau taranata, nga oko hiriwa kotahi rau taranata; te koura kotahi rau taranata.

Kezökhöz mérék pedig hatszázötven tálentom ezüstöt, száz tálentomot érő ezüst edényeket és száz tálentom aranyat.

Me nga peihana koura e rua tekau, kotahi mano tarami te taimaha; me nga oko e rua, he parahi pai, kanapa tonu, rite tonu ki te koura te utu nui.

Húsz arany poharat, melyek ezer dárikot érnek vala, és két szép ragyogású rézedényt, melyek oly becsesek, mint az arany.

I mea ano ahau ki a ratou, He tapu koutou ki a Ihowa, he tapu hoki nga oko; he mea whakahere noa ake ano hoki te hiriwa me te koura ma Ihowa, ma te Atua o o koutou matua.

És mondék nékik: Ti az Úrnak szentei vagytok, ez edények is szentek, és ez az ezüst és arany az Úrnak, atyáitok Istenének önkénytesen adott ajándék:

Matapoporetia iho, tiakina, kia paunatia ra ano e koutou ki te aroaro o nga rangatira, o nga tohunga, o nga Riwaiti, o nga rangatira o nga whare o nga matua o Iharaira, ki Hiruharama, i roto i nga ruma o te whare o Ihowa.

Vigyázzatok azért *reá* és megőrizzétek, míg átméritek a papi fejedelmek, a Léviták és Izráel családainak fejedelmei előtt Jeruzsálemben az Úr házának kamaráiban!

Heoi riro ana i nga tohunga, i nga Riwaiti, te taimaha o te hiriwa, o te koura, o nga oko, hei mau ki Hiruharama, ki te whare o to tatou Atua.

És átvevék a papok és a Léviták az ezüstöt, aranyat és az edényeket súly szerint, hogy vigyék Jeruzsálembe Istenünk házához.

Na ka turia e matou i te awa o Ahawa i te tekau ma rua o te marama tuatahi, ka haere ki Hiruharama. I runga hoki i a matou te ringa o to matou Atua, a whakaorangia ana matou e ia i te ringa o te hoariri, o te kaiwhanga i te ara.

Elindulánk pedig az Aháva folyóvíz mellől az első hó tizenkettedik napján, hogy Jeruzsálembe menjünk; s a mi Istenünk kegyelme nyugodott rajtunk, megszabadítván minket a ránk leselkedő ellenségnek kezéből ez úton.

Na kua tae matou ki Hiruharama, a noho ana i reira, e toru nga ra.

És megérkezénk Jeruzsálembe, és pihenénk ott három napig.

I te wha o nga ra, na ko taua hiriwa, koura, me nga oko, ka paunatia i roto i te whare o to tatou Atua e te ringa o Meremoto tama a Uria tohunga; i a ia ano a Ereatara tama a Pinehaha; i a raua hoki a Iotapara tama a Hehua; raua ko Noaria tama a Pinui, no nga Riwaiti.

Negyednap pedig átméretett az ezüst, az arany és az edények a mi Istenünk házában, Merémóth papnak Uriás fiának kezéhez, vele lévén Eleázár, a Fineás fia, és velök Józadáb, a Jésua fia és Nóadia, a Binnui fia, Léviták,

He mea tatau, he mea pauna, tenei, tenei; i tuhituhia hoki nga taimaha katoa i taua wa ano.

Minden szám és súly szerint, s feljegyeztetett az egész súly abban az időben.

Na, ko te hunga i haere mai nei i te whakarau, nga tama a te hunga i whakaraua atu, tapaea ana e ratou he tahunga tinana ma te Atua o Iharaira, kotahi tekau ma rua puru, he mea mo Iharaira katoa, e iwa tekau ma ono hipi toa, e whitu tekau ma whi tu reme, tekau ma rua koati toa, hei whakahere hara: ko tenei katoa hei tahunga tinana ki a Ihowa.

A kik pedig megérkeztek a fogságból, a rabságnak fiai, égőáldozatokat vivének Izráel Istenének: tizenkét tulkot egész Izráelért, kilenczvenhat kost, hetvenhét bárányt, tizenkét bakot bűnért való áldozatra, mindezt egészen égőáldozatul az Úrnak.

Na ka hoatu nga ture a te kingi ki nga kawana nui a te kingi, ki nga kawana iti i tera taha o te awa; a ko ratou hei whakaneke ake i ta te iwi, i te whare ano o te Atua.

És átadák a király parancsolatait a király helytartóinak, s a vizen túl lévő helytartóknak, és *ezek *segíték a népet és az Isten házát.