Psalms 132

שיר המעלות זכור יהוה לדוד את כל ענותו׃
Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
אשר נשבע ליהוה נדר לאביר יעקב׃
A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
אם אבא באהל ביתי אם אעלה על ערש יצועי׃
Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
אם אתן שנת לעיני לעפעפי תנומה׃
Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
עד אמצא מקום ליהוה משכנות לאביר יעקב׃
Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
הנה שמענוה באפרתה מצאנוה בשדי יער׃
Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
נבואה למשכנותיו נשתחוה להדם רגליו׃
Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
קומה יהוה למנוחתך אתה וארון עזך׃
Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
כהניך ילבשו צדק וחסידיך ירננו׃
Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
בעבור דוד עבדך אל תשב פני משיחך׃
Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
נשבע יהוה לדוד אמת לא ישוב ממנה מפרי בטנך אשית לכסא לך׃
Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
אם ישמרו בניך בריתי ועדתי זו אלמדם גם בניהם עדי עד ישבו לכסא לך׃
Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
כי בחר יהוה בציון אוה למושב לו׃
Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
זאת מנוחתי עדי עד פה אשב כי אותיה׃
Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
צידה ברך אברך אביוניה אשביע לחם׃
Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
וכהניה אלביש ישע וחסידיה רנן ירננו׃
Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
שם אצמיח קרן לדוד ערכתי נר למשיחי׃
Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
אויביו אלביש בשת ועליו יציץ נזרו׃
Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.