Psalms 58

(Til sangmesteren. Al-tasjhet. Af David. En miktam.) Er det virkelig Ret, I taler, I Guder, dømmer I Menneskenes Børn retfærdigt?

Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja.

Nej, alle øver I Uret på Jord, eders Hænder udvejer Vold.

Avagy valóban a néma igazságot szólaltatjátok-é meg? Avagy igazán ítéltek-é ti embernek fiai?

Fra Moders Liv vanslægted de gudløse, fra Moders Skød for Løgnerne vild.

Sőt inkább hamisságot forgattok a ti szívetekben! a ti kezeiteknek hamisságát méritek e földön.

Gift har de i sig som Slangen, den stumme Øgle, der døver sit Øre

Eltértek a gonoszok fogantatásuk óta; tévelygenek a hazugok anyjok méhétől kezdve.

og ikke vil høre på Tæmmerens Røst, på den kyndige Slangebesværger.

Mérgök olyan, mint a kígyónak mérge; mint a siket áspisé, a mely füleit bedugja.

Gud, bryd Tænderne i deres Mund, Ungløvernes Kindtænder knuse du, HERRE;

A mely nem hallja a bűbájosoknak szavát, sem a bűvölőét, a ki bűbájakban jártas.

lad dem svinde som Vand, der synker, visne som nedtrampet Græs.

Isten, rontsd meg az ő fogaikat az ő szájokban; az oroszlánoknak zápfogait törd össze, Uram!

Lad dem blive som Sneglen, opløst i Slim som et ufuldbårent Foster, der aldrig så Sol.

Olvadjanak el, folyjanak széllyel, mint a víz; ha felteszi nyilait, legyenek tompultak azok.

Før eders Gryder mærker til Tjørnen, ja, midt i deres Livskraft river han dem bort i sin Vrede

Legyenek mint a csiga, a mely szétfolyván, elmúlik; mint az aszszonynak idétlen szülötte, a mely nem látta a napot.

Den retfærdige glæder sig, når han ser Hævn, hans Fødder skal vade i gudløses Blod;

Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mind nyersen, mind égőn elragadja azt a forgószél.

Og Folk skal sige: "Den retfærdige får dog sin Løn, der er dog Guder, som dømmer på Jord!"

Örül az igaz, mikor látja a bosszúállást; lábait mossa a gonosznak vérében. * (Psalms 58:12) És azt mondja az ember: Bizonyára van jutalma az igaznak; bizony van ítélő Isten e földön! *