Psalms 132

(По слав. 131) Песен на изкачванията. Спомни си, ГОСПОДИ, на Давид всичките му усилия:

Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;

как се закле на ГОСПОДА и обеща на Силния Яковов:

A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:

Наистина няма да вляза в шатрата на дома си, няма да се кача на постелката на леглото си,

Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;

няма да дам сън на очите си, нито дрямка на клепачите си,

Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;

докато не намеря място за ГОСПОДА, обиталища за Силния Яковов!

Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!

Ето, ние чухме за него в Ефрата, намерихме го в полетата на Яар.

Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:

Нека влезем в Неговите обиталища, нека се поклоним при подножието на краката Му!

Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!

Стани, ГОСПОДИ, и влез в покоя Си — Ти и ковчегът на Твоята сила!

Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!

Нека свещениците Ти бъдат облечени с правда и светиите Ти нека ликуват!

Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!

Заради слугата Си Давид не отхвърляй лицето на помазаника Си!

Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!

ГОСПОД се закле на Давид в истина и няма да се отвърне от нея: Ще поставя на престола ти от плода на тялото ти.

Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;

Ако синовете ти пазят завета Ми и свидетелствата Ми, които ще ги науча, и техните синове ще седят на престола ти навеки.

Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.

Защото ГОСПОД избра Сион, пожела го за Свое обиталище:

Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:

Това е Моят покой навеки, тук ще обитавам, защото го пожелах.

Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;

Ще благословя изобилно храната му, ще наситя бедните му с хляб.

Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;

Ще облека и свещениците му в спасение и светиите му ще ликуват.

Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.

Там ще направя да изникне рог на Давид; приготвил съм светилник за помазаника Си.

Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.

Враговете му ще облека с позор, а на него ще блести короната му.

Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.