Psalms 47

Til sangmesteren; av Korahs barn; en salme.

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

Klapp i hender, alle folk, juble for Gud med fryderop.

Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

For Herren, den Høieste, er forferdelig, en stor konge over all jorden.

Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

Han legger folkeslag under oss og folkeferd under våre føtter.

Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

Han utvelger oss vår arvelodd, Jakobs, hans elskedes herlighet. Sela.

Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. Szela.

Gud fór op under jubelrop, Herren under basuners lyd.

Felvonul Isten harsona- szónál, kürtzengés közt az Úr.

Lovsyng Gud, lovsyng! Lovsyng vår konge, lovsyng!

Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

For Gud er all jordens konge; syng en sang som gjør vis!

Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Gud er konge over folkene, Gud har satt sig på sin hellige trone. Folkenes fyrster samler sig med Abrahams Guds folk; for jordens skjold hører Gud til, han er såre ophøiet.

Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján. * (Psalms 47:10) Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen! *