Ecclesiastes 5

Őrizd meg lábaidat, mikor az Istennek házához mégy, mert hallgatás végett közeledned jobb, hogynem a bolondok módja szerint áldozatot adni; mert ezek nem tudják, hogy gonoszt cselekesznek.

custodi pedem tuum ingrediens domum Dei multo enim melior est oboedientia quam stultorum victimae qui nesciunt quid faciant mali

Ne gyorsalkodjál a te száddal, és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten előtt; mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a te beszéded kevés legyen;

ne temere quid loquaris neque cor tuum sit velox ad proferendum sermonem coram Deo Deus enim in caelo et tu super terram idcirco sint pauci sermones tui

Mert álom szokott következni a sok foglalatosságból; és a sok beszédből bolond beszéd.

multas curas sequuntur somnia et in multis sermonibus invenitur stultitia

Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak megadását; mert nem gyönyörködik a bolondokban. A mit fogadsz, megteljesítsd!

si quid vovisti Deo ne moreris reddere displicet enim ei infidelis et stulta promissio sed quodcumque voveris redde

Jobb hogy ne fogadj, hogynem mint fogadj és ne teljesítsd be.

multoque melius est non vovere quam post votum promissa non conplere

Ne engedd a te szádnak, hogy bűnre kötelezze testedet, és ne mondd az angyal előtt, hogy tévedésből *esett* ez; hogy az Isten a te beszéded miatt fel ne háborodjék, és el ne veszesse a te kezeidnek munkáját.

ne dederis os tuum ut peccare faciat carnem tuam neque dicas coram angelo non est providentia ne forte iratus Deus super sermone tuo dissipet cuncta opera manuum tuarum

Mert a sok álomban a hiábavalóság is és a beszéd is sok; hanem az Istent féljed.

ubi multa sunt somnia plurimae vanitates et sermones innumeri tu vero Deum time

Ha a szegényeknek nyomoríttatását, és a törvénynek és igazságnak elfordíttatását látod a tartományban: ne csudálkozzál e dolgon; mert *egyik* felsőrendű vigyáz a *másik* felsőrendűre, és ezek felett *még* felsőbbrendűek *vannak.*

si videris calumnias egenorum et violenta iudicia et subverti iustitiam in provincia non mireris super hoc negotio quia excelso alius excelsior est et super hos quoque eminentiores sunt alii

Az ország haszna pedig mindenekfelett a földmívelést *kedvelő *király.

et insuper universae terrae rex imperat servienti

A ki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel, és a ki szereti a sokaságot *nem telik be* jövedelemmel. Ez is hiábavalóság.

avarus non implebitur pecunia et qui amat divitias fructus non capiet ex eis et hoc ergo vanitas

Mikor megszaporodik a jószág, megszaporodnak annak megemésztői is; mi haszna van azért benne urának, hanem hogy csak reá néz szemeivel?

ubi multae sunt opes multi et qui comedant eas et quid prodest possessori nisi quod cernit divitias oculis suis

Édes az álom a munkásnak, akár sokat, akár keveset egyék; a gazdagnak pedig bővölködése nem hagyja őt aludni.

dulcis est somnus operanti sive parum sive multum comedat saturitas autem divitis non sinit dormire eum

Van gonosz nyavalya, a melyet láttam a nap alatt: az ő urának veszedelmére tartott gazdagság;

est et alia infirmitas pessima quam vidi sub sole divitiae conservatae in malum domini sui

Ugyanis az a gazdagság elvész valami szerencsétlen eset miatt, és ha fia született néki, annak kezében nem lesz semmi.

pereunt enim in adflictione pessima generavit filium qui in summa egestate erit

A mint kijött az ő anyjának méhéből, mezítelen megy ismét el, a mint jött vala: és semmit nem vesz el munkájáért, a mit kezében elvinne.

sicut egressus est nudus de utero matris suae sic revertetur et nihil auferet secum de labore suo

Annakokáért ez is gonosz nyavalya, hogy a mint jött, a képen megy el. Mi haszna van néki abban, hogy a szélnek munkálkodott?

miserabilis prorsus infirmitas quomodo venit sic revertetur quid ergo prodest ei quod laboravit in ventum

És hogy az ő teljes életében a setétben evett, sokszori haraggal, keserűséggel és búsulással?

cunctis diebus vitae suae comedit in tenebris et in curis multis et in aerumna atque tristitia

Ez azért a jó, a melyet én láttam, hogy szép dolog enni és inni, és jól élni minden ő munkájából, a melylyel fárasztotta magát a nap alatt, az ő élete napjainak száma szerint, a melyeket adott néki az Isten; mert ez az ő része.

hoc itaque mihi visum est bonum ut comedat quis et bibat et fruatur laetitia ex labore suo quod laboravit ipse sub sole numerum dierum vitae suae quos dedit ei Deus et haec est pars illius

És a mely embernek adott Isten gazdagságot és kincseket, és a kinek megengedte, hogy egyék abból és az ő részét elvegye, és örvendezzen az ő munkájának: ez az Istennek ajándéka!

et omni homini cui dedit Deus divitias atque substantiam potestatemque ei tribuit ut comedat ex eis et fruatur parte sua et laetetur de labore suo hoc est donum Dei

Mert nem sokat emlékezik meg *az ilyen* az ő élete napjainak *számáról,* mivelhogy az ő szívének örömét az Isten kedveli.

non enim satis recordabitur dierum vitae suae eo quod Deus occupet deliciis cor eius