II Thessalonians 3

Végezetre imádkozzatok értünk atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsőíttessék, a miként ti köztetek is.

For øvrig, brødre, bed for oss at Herrens ord må ha fremgang og bli forherliget likesom hos eder,

És hogy meneküljünk meg az alkalmatlan és gonosz emberektől. Mert nem mindenkié a hit!

og at vi må bli fridd fra de vrange og onde mennesker; for troen er ikke alles sak.

De hű az Úr, a ki megerősít titeket és megőriz a gonosztól.

Men Herren er trofast; han skal styrke eder og bevare eder fra det onde.

Bízunk is az Úrban reátok nézve, hogy megteszitek és meg is fogjátok tenni azokat, a miket parancsolunk.

Vi har den tillit til eder i Herren at I både gjør og herefter vil gjøre det vi byder eder.

Az Úr pedig igazgassa a ti szíveteket az Isten iránt való szeretetre, és Krisztus iránt való állhatatosságra.

Og Herren styre eders hjerter til å elske Gud og til å vente på Kristus med tålmodighet!

A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük néktek, atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, a ki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, a melyet mi tőlünk kapott.

Men vi byder eder, brødre, i vår Herre Jesu Kristi navn at I skal dra eder tilbake fra enhver bror som vandrer utilbørlig og ikke efter den lærdom som de fikk av oss.

Magatok is tudjátok, mimódon kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül.

I vet jo selv hvorledes I bør efterfølge oss; for vi levde ikke utilbørlig iblandt eder,

Sem ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem munkával és fáradsággal, éjjel-nappal dolgozva, hogy közületek senkinek se legyünk terhére.

heller ikke åt vi brød hos nogen for intet, men med strev og møie arbeidet vi natt og dag, forat vi ikke skulde være nogen av eder til byrde;

Nem azért, mintha nem volna rá jogunk, hanem hogy magunkat például adjuk néktek, hogy minket kövessetek.

ikke fordi vi ikke har rett til det, men for å gi eder et forbillede i oss, forat I skulde efterfølge oss;

Mert a mikor nálatok voltunk is, azt rendeltük néktek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.

for da vi var hos eder, bød vi eder jo og dette at hvis nogen ikke vil arbeide, skal han heller ikke ete.

Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek közületek, a kik semmit nem dolgoznak, hanem nyughatatlankodnak.

For vi hører at nogen iblandt eder vandrer utilbørlig og ikke arbeider, men gir sig av med ting som ikke kommer dem ved.

Az ilyeneknek azonban rendeljük és kérjük őket a mi Urunk Jézus Krisztusra, hogy csendesen munkálkodva, a magok kenyerét egyék.

Men sådanne byder og formaner vi i den Herre Jesus Kristus at de skal arbeide i stillhet og ete sitt eget brød.

Ti pedig, atyámfiai, meg ne restüljetek a jó cselekvésben.

Men I, brødre, bli ikke trette av å gjøre det som rett er!

Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg; és ne társalkodjatok vele, hogy megszégyenüljön.

Men dersom nogen ikke lyder vårt ord her i brevet, da merk eder ham; ha ingen omgang med ham, forat han må gå i sig selv,

De ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek, mint atyafit.

og hold ham ikke for en fiende, men forman ham som en bror!

Maga pedig a békességnek Ura adjon néktek mindenkor minden tekintetben békességet. Az Úr *legyen* mindnyájatokkal!

Og han, fredens Herre, gi eder fred alltid, i alle måter! Herren være med eder alle!

A köszöntést én Pál *írom* a saját kezemmel, a mi ismertető jegye minden levelemnek. Így írok.

Hilsen med min, Paulus' hånd; dette er et merke i hvert brev; således skriver jeg:

A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.

Vår Herre Jesu Kristi nåde være med eder alle!