Psalms 140

140:1

Εις τον πρωτον μουσικον. Ψαλμος του Δαβιδ. Ελευθερωσον με, Κυριε, απο ανθρωπου πονηρου λυτρωσον με απο ανθρωπου αδικου

Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.

140:2

Οιτινες διαλογιζονται πονηρα εν τη καρδια ολην την ημεραν παραταττονται εις πολεμους.

Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!

140:3

Ηκονησαν την γλωσσαν αυτων ως οφεως φαρμακιον ασπιδος ειναι υπο τα χειλη αυτων. Διαψαλμα.

A kik gonoszt gondolnak szívökben, *és* minden nap háborút kezdenek.

140:4

Φυλαξον με, Κυριε, απο χειρων ασεβους λυτρωσον με απο ανθρωπου αδικου οιτινες εμηχανευθησαν να υποσκελισωσι τα διαβηματα μου.

Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela.

140:5

Οι υπερηφανοι εκρυψαν κατ εμου παγιδα, και με σχοινια ηπλωσαν δικτυα εις την διαβασιν μου εστησαν δι εμε βροχια. Διαψαλμα.

Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.

140:6

Ειπα προς τον Κυριον, Συ εισαι ο Θεος μου ακροασθητι, Κυριε, της φωνης των δεησεων μου.

Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela.

140:7

Κυριε Θεε, η δυναμις της σωτηριας μου, συ περιεσκεπασας την κεφαλην μου εν ημερα πολεμου.

Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!

140:8

Μη δωσης, Κυριε, εις τον ασεβη τας επιθυμιας αυτου μη αφησης να εκτελεσθη ο στοχασμος αυτου, μηποτε υψωθωσι. Διαψαλμα.

Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!

140:9

Η πονηρια των χειλεων των περικυκλουντων με ας σκεπαση την κεφαλην αυτων.

Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! Szela.

140:10

Ανθρακες πεπυρακτωμενοι ας πεσωσιν επ αυτους ας ριφθωσιν εις το πυρ, εις λακκους βαθεις, δια να μη εγερθωσι πλεον.

A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.

140:11

Ανθρωπος κακογλωσσος ας μη στερεωθη επι της γης η κακια θελει καταδιωξει τον αδικον ανθρωπον, εωσου απολεση αυτον.

Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!

140:12

Εξευρω οτι ο Κυριος θελει καμει την κρισιν του τεθλιμμενου και την δικην των πτωχων.

A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.

140:13

Βεβαιως οι δικαιοι θελουσι δοξολογει το ονομα σου οι ευθεις θελουσι κατοικει εμπροσθεν του προσωπου σου.

Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát. *s* orczád előtt lakoznak az igazságosak. * orczád előtt lakoznak az igazságosak. *