Psalms 47

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

För sångmästaren; av Koras söner; en psalm.

Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

 Klappen i händerna,      alla folk,  höjen jubel till Gud      med fröjderop.

Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

 Ty HERREN är den Högste,      fruktansvärd är han,  en stor konung      över hela jorden.

Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

 Han tvingar folk under oss  och folkslag under våra fötter.

Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. Szela.

 Han utväljer åt oss vår arvedel,  Jakobs, hans älskades, stolthet.  Sela.

Felvonul Isten harsona- szónál, kürtzengés közt az Úr.

 Gud har farit upp under jubel,  HERREN, under basuners ljud.

Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

 Lovsjungen Gud, lovsjungen;  lovsjungen vår konung, lovsjungen.

Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

 Ty Gud är konung över hela jorden;  lovsjungen honom med en sång.

Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján. * (Psalms 47:10) Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen! *

 Gud är nu konung över hedningarna,  Gud har satt sig på sin heliga tron. [ (Psalms 47:10)  Folkens ypperste hava församlat sig  till att bliva ett Abrahams Guds folk.  Ty Gud tillhöra de som äro jordens sköldar;  högt är han upphöjd. ]