Isaiah 14

Mert könyörül az Úr Jákóbon, és ismét elválasztja Izráelt, és megnyugotja őket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a Jákób házához csatlakoznak;

Ty HERREN skall förbarma sig över Jakob och ännu en gång utvälja Israel och låta dem komma till ro i deras land; och främlingar skola sluta sig till dem och hålla sig till Jakobs hus.

És felveszik őket a népek, és elviszik őket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja őket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivőik, és uralkodnak nyomorgatóikon.

Och folk skola taga dem och föra dem hem igen; men Israels hus skall lägga dem under sig såsom sin arvedel i HERRENS land, och skall göra dem till trälar och trälinnor. Så skola de få sina fångvaktare till fångar och råda över sina plågare.

És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett,

Och på den dag då HERREN låter dig få ro från din vedermöda och ångest, och från den hårda träldom som har varit dig pålagd,

E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lőn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lőn!

då skall du stämma upp denna visa över konungen i Babel, du skall säga:  »Vilken ände har icke plågaren fått,      vilken ände pinoorten!

Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét.

 HERREN har brutit sönder      de ogudaktigas stav,  tyrannernas ris,

A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul.

 det ris som i grymhet slog folken      med slag på slag,  och i vrede härskade över folkslagen      med skoningslös förföljelse.

Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek.

 Hela jorden har nu fått vila och ro;      man brister ut i jubel.

Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai *ezt mondják:* Mióta te megdőltél, nem jő favágó ellenünk.

 Själva cypresserna glädja sig över ditt fall,      så ock Libanons cedrar:  'Sedan du nu ligger där, drager ingen hitupp      för att hugga ned oss.'

Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasit, felkölti székeikről a népek minden királyait;

 Dödsriket därnere störes i sin ro för din skull,      när det måste taga emot dig.  Skuggorna där väckas upp för din skull,      jordens alla väldige;  folkens alla konungar måste stå upp      från sina troner.

Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél!

 De upphäva alla sin röst      och säga till dig:  'Så har då också du blivit maktlös såsom vi,      ja, blivit vår like.'

Kevélységed *és* lantjaid zengése a sírba szállt; fekvő ágyad férgek, és takaró lepled pondrók!

 Ned till dödsriket har din härlighet måst fara,      och dina harpors buller;  förruttnelse är bädden under dig,      och maskar äro ditt täcke.

Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál!

 Huru har du icke fallit ifrån himmelen,      du strålande morgonstjärna!  Huru har du icke blivit fälld till jorden,      du folkens förgörare!

Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon.

 Det var du som sade i ditt hjärta:      'Jag vill stiga upp till himmelen;  högt ovanför Guds stjärnor      vill jag ställa min tron;  jag vill sätta mig på gudaförsamlingens berg      längst uppe i norr.

Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.

 Jag vill stiga upp över molnens höjder,      göra mig lik den Högste.'

Pedig a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe!

 Nej, ned till dödsriket måste du fara,      längst ned i graven.

A kik látnak, rád tekintenek, *és* elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, a ki királyságokat rendített meg?

 De som se dig stirra på dig,      de betrakta dig och säga:  'Är detta den man som kom jorden att darra      och riken att bäva,

A ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, *és *foglyait nem bocsátá haza!

 den som förvandlade jordkretsen till en öken      och förstörde dess städer,  den som aldrig frigav sina fångar,      så att de fingo återvända hem?'

A népeknek minden királyai dicsőségben nyugosznak, kiki az ő sírjában,

 Folkens alla konungar      ligga allasammans med ära      var och en i sitt vilorum;

Te pedig *messze* vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally, takarva megölettekkel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest!

 men du ligger obegraven och bortkastad,      lik en föraktad gren;  du ligger där överhöljd av dräpta,      av svärdsslagna män,  av döda som hava farit ned i gravkammaren,      lik ett förtrampat as.

Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva *sem!*

 Du skulle icke såsom de      få vila i en grav,  ty du fördärvade ditt land      och dräpte ditt folk.  Om ogärningsmännens avföda      skall man aldrig mer tala.

Készítsetek öldöklést az ő fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét!

 Anställen ett blodbad på hans söner      för deras fäders missgärning.  De få ej stå upp och besitta jorden      och fylla jordkretsens yta med städer.»

És felkelnek ő ellenök, szóla a seregeknek Ura, és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit, szól az Úr;

Nej, jag skall stå upp emot dem, säger HERREN Sebaot; och jag skall utrota ur Babel både namn och kvarleva, både barn och efterkommande, säger HERREN.

És a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprőjével, szól a seregeknek Ura.

Och jag skall göra det till ett tillhåll för rördrommar och fylla det med sumpsjöar; ja, jag skall bortsopa det med ödeläggelsens kvast, säger HERREN Sebaot.

Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám, úgy megy véghez, mint elvégezém:

 HERREN Sebaot har svurit och sagt:  Sannerligen, såsom jag har tänkt, så skall det ske,  och vad jag har beslutit, det skall fullbordas.

Megrontom Assiriát földemen, és megtapodom hegyeimen, és eltávozik róluk igája, és terhe válláról eltávozik.

 Jag skall krossa Assur i mitt land,  och på mina berg skall jag förtrampa honom.  Så skall hans ok bliva borttaget ifrån dem  och hans börda tagas av deras skuldra.

Ez az elvégezett tanács az egész föld felől, és ez ama felemelt kéz minden népek fölött.

 Detta är det beslut som är fattat      mot hela jorden;  detta är den hand som är uträckt      mot alla folk.

Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erőtelenné? Az ő keze fel van emelve; ki fordítja el azt?

 Ty HERREN Sebaot har beslutit det;      vem kan då göra det om intet?  Hans hand är det som är uträckt;      vem kan avvända den?

A mely esztendőben meghalt Akház király, akkor lőn e jövendölés.

I det år då konung Ahas dog förkunnades följande utsaga:

Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verőnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jő ki, a melytől szárnyas sárkány származik.

 Gläd dig icke, du filistéernas hela land,  över att det ris som slog dig är sönderbrutet;  ty från ormens rot skall en basilisk komma fram,  och dennes avkomma bliver en flygande drake.

És legelnek a szegényeknek elsőszülöttei, és a szűkölködők bátorsággal nyugosznak; és én kivesztem gyökeredet éhséggel, és maradékodat megölik.

 De utarmade skola sedan få bete  och de fattiga få lägra sig i trygghet;  men telningarna från din rot skall jag döda genom hunger,  och vad som bliver kvar av dig skall dräpas.

Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea, mivel füst jő észak felől; és nem marad el seregeiből egy sem!

 Jämra dig, du port; ropa, du stad;  försmält av ångest, du filistéernas hela land.  Ty norrifrån kommer en rök;  i fiendeskarornas tåg bliver ingen efter.

És mit felelnek a népek követei? *Azt,* hogy az Úr veté meg a Sion alapját, és abban bíznak népe szegényei.

 Vad skall man då svara  det främmande folkets sändebud?  Jo, att det är HERREN som har grundat Sion,  och att de betryckta bland hans folk där hava sin tillflykt.