Psalms 59

Zborovođi. Po napjevu "Ne pogubi!" Davidov. Miktam. Kad je Šaul opkolio kuću da ubije Davida.
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn *embereket *külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt.
Izbavi me od dušmana, Bože moj, zaštiti me od mojih protivnika!
Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
Izbavi me od bezakonika, od krvoloka spasi me!
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
Jer evo: dušu moju vrebaju, na me ustadoše silnici. Nema na meni krivnje, o Jahve, ni grijeha:
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
bez moje krivnje na me nasrću. Probudi se! Dođi mi u pomoć i pogledaj,
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek *ellenem:* serkenj fel előmbe és lásd meg *ezeket!*
Jahve, Bože nad Vojskama, Bože Izraelov! Preni se, kazni sve pogane, podlacima nemoj se smilovati!
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. Szela.
Uvečer se vraćaju, reže poput pasa i trče po gradu.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
Gle, kako bljuju ustima; kletve su im na usnama i govore: "Tko nas čuje?"
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, *úgy mond,* kicsoda hallja meg?
No, ti im se smiješ, o Jahve, i rugaš se poganima svima.
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
Jakosti moja, gledat ću na te, jer ti si, Bože, zaštita moja, Bog moj, milosrđe moje.
Hatalmá*val szemben* te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
Bog neka mi pohiti u susret, nek' me razveseli nad dušmanima mojim!
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim *romlását.*
Pobij ih, Bože, da mi narod ne zavode, zbuni i obori ih jakošću svojom, štite naš, Gospodine.
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
Grijeh je svaka riječ usta njihovih: nek se uhvate u svoju oholost, u kletve i laži što ih govore!
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
Istrijebi ih u gnjevu, istrijebi da nestanu, nek' se zna da Bog vlada u Jakovu i do nakraj zemlje!
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela.
Uvečer se vraćaju, reže poput pasa i trče po gradu.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
Nek' lutaju okolo tražeći hranu; i kad se nasite, neka zavijaju.
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
A ja ću opjevati silu tvoju i klicat ću jutrom milosrđu tvome, jer mi ti postade utočište i sklonište u dan nevolje. [ (Psalms 59:18) Jakosti moja, tebi ću pjevati, jer ti si, Bože, zaštita moja, Bog moj, milosrđe moje. ]
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján. * (Psalms 59:18) Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem! *