Psalms 79

effuderunt sanguinem eorum quasi aquam in circuitu Hierusalem et non erat qui sepeliret

Aszáf zsoltára. Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették.

facti sumus obprobrium vicinis nostris subsannatio et derisio his qui in circuitu nostro sunt

Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak.

usquequo Domine irasceris in finem ardebit quasi ignis zelus tuus

Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket.

effunde furorem tuum super gentes quae non cognoverunt te et super regna quae nomen tuum non invocaverunt

Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak.

quia comederunt Iacob et decorem eius desolaverunt

Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz?

ne recorderis iniquitatum nostrarum veterum cito occupent nos misericordiae tuae quia adtenuati sumus nimis

Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;

auxiliare nobis Deus Iesus noster propter gloriam nominis tui et libera nos et propitiare peccatis nostris propter nomen tuum

Mert megemésztették Jákóbot, és hajlékát elpusztították.

quare dicunt gentes ubi est Deus eorum nota fiat in gentibus ante oculos nostros ultio sanguinis servorum tuorum qui effusus est

Ne emlékezzél meg rovásunkra elődeink vétkéről; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon.

ingrediatur coram te gemitus vinctorum in magnitudine brachii tui relinque filios interitus

Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért.

et redde vicinis nostris septuplum in sinu eorum obprobrium suum quo exprobraverunt tibi Domine

Minek mondanák a pogányok: Hol az ő Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod.

nos enim populus tuus et grex pascuae tuae confitebimur tibi in sempiternum in generatione et generatione narrabimus laudes tuas

Jusson elődbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait;

victori pro liliis testimonii Asaph canticum

És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram!

qui pascis Israhel ausculta qui ducis quasi gregem Ioseph qui sedes super cherubin ostendere

Mi pedig, a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!