Isaiah 21

Utsaga om Öknen vid havet.  Likasom en storm      som far fram i Sydlandet  kommer det från öknen,      från det fruktansvärda landet.

Jövendölés a tenger pusztasága ellen. Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jő a pusztából, rettenetes földről.

 En gruvlig syn      har blivit mig kungjord:  »Härjare härja,      rövare röva.  Drag upp, du Elam!      Träng på, du Mediens folk!  På all suckan      vill jag göra slut.»

Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jőjj fel Élám, szálld meg Madai, minden ő fohászkodásának véget vetek.

 Fördenskull darra      nu mina länder,  ångest griper mig,      lik en barnaföderskas ångest;  förvirring kommer över mig,      så att jag icke kan höra,  förskräckelse fattar mig,      så att jag icke kan se.

Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szűlő asszony kínjai; gyötrődöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt.

 Mitt hjärta är utom sig,      jag kväljes av förfäran;  skymningen, som jag längtade efter,      vållar mig nu skräck.

Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem.

 Man dukar bord,      man breder ut täcken,      man äter och dricker.  Nej, stån upp, I furstar;      smörjen edra sköldar!

Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok; föl fejedelmek, kenjétek a paizst!

 Ty så har Herren      sagt till mig:  »Gå och ställ ut en väktare;  vad han får se, det må han förkunna.

Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és állass őrállót, a mit lát, mondja meg.

 Och om han ser ett tåg,      ryttare par efter par,  ett tåg av åsnor,      ett tåg av kameler,  då må han giva akt,      noga giva akt.»

És látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott.

 Och denne ropade,      såsom ett lejon ryter:  »Herre, här står jag      på vakt beständigt,      dagen igenom,  och jag förbliver      här på min post      natt efter natt.

És kiálta, mint oroszlán: Uram, az őrtoronyban állok szüntelen napestig, és őrhelyemen állok egész éjszakákon.

 Och se, nu kommer här      ett tåg av män,      ryttare par efter par!»  Och åter talade han och sade:      »Fallet, fallet är Babel!  Alla dess gudabeläten      äro nedbrutna till jorden.»

És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok, és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le.

 O du mitt krossade,      mitt söndertröskade folk,  vad jag har hört      av HERREN Sebaot,  Israels Gud,      det har jag förkunnat för eder.

Oh én cséplésem és szérűmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, Izráel Istenétől, azt jelentém meg néktek!

Utsaga om Duma.  Man ropar till mig från Seir:  »Väktare, vad lider natten?  Väktare, vad lider natten?»

Jövendölés Dúma ellen: Seirből így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj?

 Väktaren svarar:      »Morgon har kommit,      och likväl är det natt.  Viljen I fråga mer, så frågen;      kommen tillbaka igen.»

Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el!

Utsaga över Arabien.  Tagen natthärbärge i Arabiens vildmark,  I karavaner från Dedan.

Jövendölés Arábia ellen: Az erdőben háltok Arábiában, Dédán utazó seregei.

 Må man komma emot de törstande  och giva dem vatten.  Ja, inbyggarna i Temas land  gå de flyktande till mötes med bröd.

A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá földének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe.

 Ty de fly undan svärd,  undan draget svärd,  och undan spänd båge  och undan krigets tunga.

Mert az *ellenség* fegyvere előtt bujdosnak, a kivont fegyver előtt és a felvont kézívek előtt és a nehéz harcz előtt.

Ty så har Herren sagt till mig: Om ett år, såsom dagakarlen räknar året, skall all Kedars härlighet vara förgången,

Mert így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendő, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsősége;

och föga skall då vara kvar av Kedars hjältars bågar, så många de äro. Ty så har HERREN, Israels Gud, talat.

És Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, Izráel Istene mondá.