Psalms 63

Salmo di Davide: quand’era nel deserto di Giuda. O Dio, tu sei l’Iddio mio, io ti cerco dall’alba; l’anima mia è assetata di te, la mia carne ti brama in una terra arida, che langue, senz’acqua.

Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.

Così t’ho io mirato nel santuario per veder la tua forza e la tua gloria.

Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

Poiché la tua benignità val meglio della vita; le mie labbra ti loderanno.

Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

Così ti benedirò finché io viva, e alzerò le mani invocando il tuo nome.

Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

L’anima mia sarà saziata come di midollo e di grasso, e la mia bocca ti loderà con labbra giubilanti.

Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

Quand’io mi ricordo di te sul mio letto, medito di te nelle veglie della notte.

Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

Poiché tu sei stato il mio aiuto, ed io giubilo all’ombra delle tue ali.

Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

L’anima mia s’attacca a te per seguirti; la tua destra mi sostiene.

Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

Ma costoro che cercano la rovina dell’anima mia, entreranno nelle parti più basse della terra.

Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

Saran dati in balìa della spada, saranno la preda degli sciacalli.

Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

Ma il re si rallegrerà in Dio; chiunque giura per lui si glorierà, perché la bocca di quelli che dicon menzogne sarà turata.

Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei. * (Psalms 63:12) A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája. *