Psalms 39

למנצח לידיתון מזמור לדוד אמרתי אשמרה דרכי מחטוא בלשוני אשמרה לפי מחסום בעד רשע לנגדי׃
Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára.
נאלמתי דומיה החשיתי מטוב וכאבי נעכר׃
Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg előttem van a hitetlen.
חם לבי בקרבי בהגיגי תבער אש דברתי בלשוני׃
Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.
הודיעני יהוה קצי ומדת ימי מה היא אדעה מה חדל אני׃
Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék *azért* az én nyelvemmel:
הנה טפחות נתתה ימי וחלדי כאין נגדך אך כל הבל כל אדם נצב סלה׃
Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.
אך בצלם יתהלך איש אך הבל יהמיון יצבר ולא ידע מי אספם׃
Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.
ועתה מה קויתי אדני תוחלתי לך היא׃
Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!
מכל פשעי הצילני חרפת נבל אל תשימני׃
Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.
נאלמתי לא אפתח פי כי אתה עשית׃
Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!
הסר מעלי נגעך מתגרת ידך אני כליתי׃
Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.
בתוכחות על עון יסרת איש ותמס כעש חמודו אך הבל כל אדם סלה׃
Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.
שמעה תפלתי יהוה ושועתי האזינה אל דמעתי אל תחרש כי גר אנכי עמך תושב ככל אבותי׃
Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. Szela.
השע ממני ואבליגה בטרם אלך ואינני׃
Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm. * (Psalms 39:14) Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé! *