Psalms 64

(Til sangmesteren. En salme af David.) Hør, o Gud, min røst, når jeg klager, skærm mit Liv mod den rædsomme Fjende;

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

skjul mig for Ugerningsmændenes Råd, for Udådsmændenes travle Hob.

Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.

der hvæsser Tungen som Sværd, lægger giftige Ord på Buen

Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől.

for i Løn at ramme den skyldfri, ramme ham brat og uset.

A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédöket.

Ihærdigt lægger de onde Råd, skryder af, at de lægger Snarer siger: "Hvem skulde se os?"

Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.

De udtænker onde Gerninger, fuldfører en gennemtænkt Tanke - og Menneskets Indre og Hjerte er dybt.

Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket?

Da rammer Gud dem med en Pil af Slaget rammes de brat;

Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.

han styrter dem for deres Tunges Skyld. Enhver, som ser dem, ryster på Hovedet;

De meglövi őket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.

alle Mennesker frygter, forkynder, hvad Gud har gjort, og fatter hans Hænders Geming;

És megejtik őket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki őket látja.

de retfærdige glædes i HERREN og lider på ham, de oprigtige af Hjertet jubler til Hobe!

Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét. * (Psalms 64:11) Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek. *