Psalms 47

(Til sangmesteren. Af Koras sønner. En salme.) Alle Folkeslag, klap i Hænderne, bryd ud i jublende Lovsang for Gud!

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

Thi HERREN, den Højeste, er frygtelig, en Konge stor over hele Jorden.

Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

Han bøjede Folkefærd under os og Folkeslag under vor Fod;

Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

han udvalgte os vor Arvelod, Jakob hans elskedes Stolthed. - Sela.

Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

Gud steg op under Jubel, HERREN under Homets Klang.

Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. Szela.

Syng, ja syng for Gud, syng, ja syng for vor Konge;

Felvonul Isten harsona- szónál, kürtzengés közt az Úr.

thi han er al Jordens Konge, syng en Sang for Gud.

Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Gud har vist, han er Folkenes Konge, på sin hellige Trone har Gud taget Sæde.

Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Folkenes Stormænd samles med Folket, der tilhører Abrahams Gud; thi Guds er Jordens Skjolde, højt ophøjet er han!

Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján. * (Psalms 47:10) Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen! *