Song of Solomon 7

 »Huru sköna äro icke dina fötter      i sina skor, du ädla!  Dina höfters rundning      är såsom ett bröstspännes kupor,      gjorda av en konstnärs händer.

Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, oh fejedelem leánya! A te csípőd hajlásai *olyanok,* mint a kösöntyűk, mesteri kezeknek míve.

 Ditt sköte är en rundad skål,      må vinet aldrig fattas däri.  Din midja är en vetehög,      omhägnad av liljor.

A te köldököd, mint a kerekded csésze, nem szűkölködik nedvesség nélkül; a te hasad *mint a* gabonaasztag, liliomokkal körül kerítve.

 Din barm är lik ett killingpar,      tvillingar av en gasell.

A te két emlőd, *mint* két őzike, a vadkecskének kettős fiai.

 Din hals liknar Elfenbenstornet,  dina ögon dammarna i Hesbon,      vid Bat-Rabbimsporten.  Din näsa är såsom Libanonstornet,      som skådar ut mot Damaskus.

A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony; a te szemeid, *mint* *a* Hesbonbeli halastók, a sok népű kapunál; a te orrod hasonló a Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé.

 Ditt huvud höjer sig såsom Karmel,  och lockarna på ditt huvud hava purpurglans.  En konung är fångad i deras snara.»               ----

A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, a király is megköttetnék fürteid által!

 »Huru skön och huru ljuv är du icke,      du kärlek, så följd av lust!

Mely igen szép vagy és mely kedves, oh szerelem, a gyönyörűségek közt!

 Ja, din växt är såsom ett palmträds,      och din barm liknar fruktklasar.

Ez a te termeted hasonló a pálmafához, és a te emlőid a *szőlő*gerézdekhez.

 Jag tänker: I det palmträdet vill jag stiga upp,      jag vill gripa tag i dess kvistar.  Må din barm då vara mig      såsom vinträdets klasar  och doften av din andedräkt      såsom äpplens doft

Azt mondám: felhágok a pálmafára, megfogom annak ágait: és lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerézdei, és a te orrodnak illatja, mint az almának.

 och din mun såsom ljuvaste vin!»      »Ja, ett vin som lätt glider ned i min vän  och fuktar de slumrandes läppar.

És a te ínyed, mint a legjobb bor, melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, mely szóra nyitja az alvók ajkait.

 Jag är min väns,      och till mig står hans åtrå.»               ----

Én az én szerelmesemé vagyok, és engem kiván ő!

 Kom, min vän;      låt oss gå ut på landsbygden  och stanna i byarna över natten.

No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre, háljunk a falukban.

 Bittida må vi gå till vingårdarna, för att se      om vinträden hava slagit ut,  om knopparna hava öppnat sig,      om granatträden hava fått blommor.  Där vill jag giva      min kärlek åt dig.

Felkelvén menjünk a szőlőkbe, lássuk meg, ha fakad-é a szőlő, ha kinyílott-é virágja, ha virágzanak-é a gránátalmafák: ott közlöm az én szerelmimet veled.

 Kärleksäpplena sprida sin doft,  och vid våra dörrar finnas alla slags ädla frukter,  både nya och gamla;  åt dig, min vän, har jag förvarat dem.          Bruden talar v.  1--2.  -- Bruden talar           till Jerusalems döttrar v.  3--4.  --            Brudens uppträdande omtalas v.  5a.           Bruden talar 5b--7.  -- En av brudens         bröder talar v.  8, en annan broder v.  9,         bruden själv v.  10.  -- Brudgummen talar          v.  11--12.  -- Brudgummen talar v.  13,                      bruden v.  14.

A mandragórák illatoznak, és a mi ajtónk előtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, *melyeket oh* én szerelmesem, néked megtartottam!