Isaiah 13

Detta är en utsaga om Babel, vad som uppenbarades för Jesaja, Amos' son.

Jövendölés Babilonia ellen, a melyet látott Ésaiás, Ámós fia.

 Resen upp ett baner på ett kalt berg,      ropen högt till dem;  viften med handen att de må draga in      genom de mäktiges portar.

Emeljetek zászlót kopasz hegyen, kiáltsatok nékik, kézzel intsetek, hogy bevonuljanak a fejedelmek kapuin!

 Jag själv har bådat upp mina invigda,  ja, kallat mina hjältar till mitt vredesverk,      min stolta skara, som jublar.

Én parancsoltam felszentelt *vitéz*eimnek, és elhívtam erősimet haragomnak *véghezvitelére,* a kik én bennem büszkén örvendenek.

 Hör, det larmar på bergen      såsom av ett stort folk.  Hör, det sorlar av riken      med hopade hednafolk.  HERREN Sebaot mönstrar      sin krigarskara.

Hah! zsibongás a hegyeken, mint nagy néptömegé; hah! összegyűlt népek országainak zúgása; a seregek Ura harczi sereget számlál.

 Ifrån fjärran land komma de,      ifrån himmelens ända,  HERREN och hans vredes redskap,      för att fördärva hela jorden.

Jőnek messze földről, az égnek végéről, az Úr, és haragjának eszközei, elpusztítani mind az egész földet.

 Jämren eder, ty nära är HERRENS dag;  såsom våld från den Allsvåldige kommer den.

Jajgassatok, mert közel van az Úrnak napja, mint pusztító hatalom jő a Mindenhatótól.

 Därför sjunka alla händer ned,  och alla människohjärtan förfäras.

Ezért megerőtlenülnek minden kezek, és elolvad minden embernek szíve;

 Man förskräckes, man gripes      av ångest och kval,  ja, våndas såsom en barnaföderska.  Häpen stirrar den ene på den andre;  röda såsom eldslågor äro deras ansikten.

És megrémülnek, kínok és fájdalmak fogják el őket, és szenvednek, mint a szülőasszony; egyik a másikon csodálkozik, és arczuk lángba borul.

 Se, HERRENS dag kommer,      gruvlig och med förgrymmelse      och med vredesglöd,  för att göra jorden till en ödemark  och utrota syndarna som där bo.

Ímé az Úrnak napja jő kegyetlen búsulással és felgerjedt haraggal, hogy a földet pusztasággá tegye, és annak bűnöseit elveszesse arról.

 Ty himmelens stjärnor och stjärnbilder  sända ej mer ut sitt ljus,  solen går mörk upp,  och månens ljus skiner icke.

Mert az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják fényöket, sötét lesz a nap támadásakor, és a hold fényét nem tündökölteti.

 Jag skall hemsöka jordens krets för dess ondska  och de ogudaktiga för deras missgärning;  jag skall göra slut på de fräckas övermod  och slå ned våldsverkarnas högmod.

És meglátogatom a földön a bűnt, és a gonoszokon vétküket, és megszüntetem az istentelenek kevélységét, és az erőszakoskodóknak gőgjét megalázom.

 Jag skall göra en man mer sällsynt än fint guld,  en människa mer sällsynt än guld från Ofir.

Drágábbá teszem az embert a színaranynál, és a férfit Ofir kincsaranyánál.

 Därför skall jag komma himmelen att darra,  och jorden skall bäva och vika från sin plats --  genom HERREN Sebaots förgrymmelse,  på hans glödande vredes dag.

Ezért az egeket megrendítem, és megindul helyéről a föld is, a seregek Urának búsulása miatt, és felgerjedett haragjának napján,

 Och likasom jagade gaseller  och en hjord som ingen samlar  vända de då hem, var och en till sitt folk,  och fly, var och en till sitt land.

És mint az űzött zerge, és mint a pásztor nélkül való nyáj, kiki népéhez tér meg, és kiki az ő földére fut;

 Men envar som upphinnes bliver genomborrad,  och envar som gripes faller för svärd.

Valaki *ott* találtatik, átveretik, és valaki megfogatik, fegyver miatt hull el,

 Deras späda barn krossas      inför deras ögon,  deras hus plundras,      och deras kvinnor skändas.

Kisdedeiket szemök előtt zúzzák szét, házaikat elzsákmányolják, és feleségeiket megszeplősítik.

 Ty se, jag vill uppväcka mot dem mederna,  som akta silver för intet  och icke fråga efter guld.

Ímé, én feltámasztom ellenök a Médiabelieket, a kik ezüsttel nem gondolnak, és aranyban nem gyönyörködnek;

 Deras bågar skola fälla de unga männen,  med frukten i moderlivet hava de intet förbarmande,  och barnen skona de icke.

Kézíveik szétzúznak ifjakat, és nem könyörülnek a méh gyümölcsén, a fiaknak nem irgalmaz szemök:

 Och det skall gå med Babel, rikenas krona,  kaldéernas ära och stolthet,  likasom när Gud omstörtade Sodom och Gomorra.

És *olyan* lesz Babilon, a királyságok ékessége, a Khaldeusok dicsekvésének dísze, mint a hogyan elpusztítá Isten Sodomát és Gomorát;

 Aldrig mer skall det bliva bebyggt,  från släkte till släkte skall det ligga obebott;  ingen arab skall där slå upp sitt tält,  ingen herde lägra sig där med sin hjord.

Nem ülik meg soha, és nem lakják nemzetségről nemzetségre, nem von sátort ott az arábiai, és pásztorok sem tanyáznak ott;

 Nej, öknens djur skola lägra sig där,  och dess hus skola fyllas av uvar;  strutsar skola bo där,  och gastar skola hoppa där.

Hanem vadak tanyáznak ott, és baglyok töltik be házaikat, és struczok laknak ott, és bakok szökdelnek ott;

 Schakaler skola tjuta i dess palatser  och ökenhundar i praktbyggnaderna.  Snart kommer dess tid;  dess dagar skola ej fördröjas.

És vad ebek üvöltenek palotáikban, és mulató házaikban sakálok; és ideje nem sokára eljő, és napjai nem késnek.