Psalms 114

When Israel went out of Egypt, the house of Jacob from a people of strange language;

Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:

Judah was his sanctuary, and Israel his dominion.

Júda lőn az ő szentséges *népe* és Izráel az ő királysága.

The sea saw it, and fled: Jordan was driven back.

A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.

The mountains skipped like rams, and the little hills like lambs.

A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.

What ailed thee, O thou sea, that thou fleddest? thou Jordan, that thou wast driven back?

Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?

Ye mountains, that ye skipped like rams; and ye little hills, like lambs?

Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?

Tremble, thou earth, at the presence of the Lord, at the presence of the God of Jacob;

Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,

Which turned the rock into a standing water, the flint into a fountain of waters.

A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.