I Chronicles 5

Rúbennek, Izráel elsőszülöttének fiai (mert ő volt az elsőszülött; mikor pedig megfertőztette az ő atyjának ágyasházát, az ő elsőszülöttségi joga a József fiainak adaték, a ki Izráel fia vala, mindazáltal nem úgy hogy ők neveztessenek származás szerint elsőszülötteknek,

Og sønnene til Ruben, Israels førstefødte - for han var den førstefødte, men fordi han vanhelliget sin fars seng, blev hans førstefødselsrett gitt til sønnene av Josef, Israels sønn, som dog ikke blev innført i ættelisten som den førstefødte;

Mert Júda tekintélyesebb vala az ő testvérei között, és ő belőle való volt a fejedelem, hanem az elsőszülöttségnek *haszna* lőn Józsefé):

for Juda blev den mektigste blandt sine brødre, og fyrsten skulde være en av hans efterkommere, men førstefødselsretten tilhørte Josef -

*Ezek* Rúbennek, Izráel elsőszülöttének fiai: Khánokh, Pallu, Kheczrón és Kármi.

sønnene til Ruben, Israels førstefødte, var Hanok og Pallu, Hesron og Karmi.

Jóel fiai: Semája ennek fia, Góg ennek fia, Simei ennek fia.

Joels sønner: hans sønn Semaja; hans sønn Gog; hans sønn Sime'i;

Mika ennek fia, Reája ennek fia, Baál ennek fia.

hans sønn var Mika; hans sønn Reaja; hans sønn Ba'al;

Beéra ennek fia, a kit fogságba vitt Tiglát-Piléser, az Assiriabeli király; ő a Rúbeniták fejedelme vala.

hans sønn Be'era, som kongen i Assyria Tilgat-Pilneser bortførte i fangenskap; han var høvding for rubenittene.

Testvérei pedig, családjaik, nemzetségük megszámlálása szerint *ezek* valának: a fő Jéhiel és Zakariás,

Og hans brødre var efter sine ætter, da de blev optegnet efter sine ætt-ledd, Je'iel, den første, og Sakarja

Bela, Azáz fia, ki Séma fia, ki Jóel fia vala, ki Aróerben lakott Nébóig és Baál-Meonig.

og Bela, sønn av Asas, som var sønn av Joels sønn Sema; han bodde i Aroer og helt til Nebo og Ba'al-Meon,

Napkelet felé is lakik vala a pusztában való bemenetelig, az Eufrátes folyóvíztől fogva; mert az ő barmai Gileád földén igen elszaporodtak.

og mot øst nådde hans bosteder til bortimot ørkenen som strekker sig fra elven Frat; for deres fe hadde øket sterkt i Gileads land.

Saul királynak idejében pedig támasztának hadat a Hágárénusok ellen, és elhullának *azok* az ő kezeik által, és lakának azoknak sátoraikban, Gileádnak napkelet felé való egész részében.

I Sauls dager førte de krig med hagarenerne, som blev undertvunget av dem; så bodde de i deres telter langs hele østsiden av Gilead.

A Gád fiai pedig velök szemben a Básán földén laktak Szalkáig.

Og Gads barn hadde sine bosteder midt imot dem i Basans land helt til Salka:

Jóel vala előljárójok, Sáfám második az után; Johánai és Sáfát Básánban.

Joel, den første, og Safan, den annen, og Janai og Safat i Basan.

És testvéreik, családjaik szerint *ezek:* Mikáel, Mésullám, Séba, Jórai, Jaékán, Zia és Éber, heten.

Og deres brødre var efter sine familier Mikael og Mesullam og Seba og Jorai og Jakan og Sia og Eber, syv i tallet.

Ezek az Abihail fiai, ki Húri fia, ki Jároáh fia, ki Gileád fia, ki Mikáel fia, ki Jésisai fia, ki Jahadó fia, ki Búz fia.

Disse var sønner av Abiha'il, sønn av Huri, sønn av Jaroah, sønn av Gilead, sønn av Mikael, sønn av Jesisai, sønn av Jahdo, sønn av Bus.

*És* Ahi, a Gúni fiának, Abdielnek a fia volt a család feje.

Aki, sønn av Gunis sønn Abdiel, var deres familiehode.

*Ezek* Gileádban, Básánban és az ezekhez tartozó mezővárosokban laktak, és Sáronnak minden legelőjén, határaikig.

Og de bodde i Gilead i Basan og tilhørende byer og på alle Sarons jorder, sa langt de strakte sig.

Kik mindnyájan megszámláltatának Jótámnak, a Júda királyának idejében, és Jeroboámnak, az Izráel királyának idejében.

Alle disse blev innført i ættelistene i Judas konge Jotams dager og i Israels konge Jeroboams dager.

A Rúben fiai közül és a Gáditák közül és a Manasse félnemzetsége közül erős paizs- és fegyverhordozó férfiak, kézívesek és a hadakozásban jártasok, negyvennégyezerhétszázhatvanan harczra kész férfiak;

Rubens barn og gadittene og halvdelen av Manasse stamme var djerve menn, menn som bar skjold og sverd og spente bue og var oplært til krig; de var fire og firti tusen, syv hundre og seksti stridsføre menn.

Hadakozának a Hágárénusok ellen, Jétúr, Náfis és Nódáb ellen.

De førte krig mot hagarenerne og Jetur og Nafis og Nodab,

És győzedelmesek levének azokon, és kezekbe adatának a Hágárénusok és mindazok, a kik ezekkel valának; mert az Istenhez kiáltának harcz közben, és ő meghallgatá őket, mert ő benne bíztak.

og de fikk hjelp mot dem, så hagarenerne og alle som var med dem, blev gitt i deres hånd; for de ropte til Gud i striden, og han bønnhørte dem, fordi de satte sin lit til ham.

És elvivék az ő barmaikat, ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer embert.

Og de bortførte deres fe, femti tusen kameler og to hundre og femti tusen stykker småfe og to tusen asener, og dessuten hundre tusen mennesker.

A seb miatt pedig sokan elhullának; mert Istentől vala az a harcz; és azok helyén lakának a fogságig.

For mange var falt og drept; for denne krig var fra Gud. Og de bodde i deres bygder like til bortførelsen.

A Manasse nemzetsége felének fiai pedig *azon* a földön laktak, *a mely* Básántól Baál-Hermonig, Szenirig és Hermon hegyéig *terjedt,* *mert* igen megsokasodtak vala.

Den halve Manasse stammes barn bodde i landet fra Basan til Ba'al-Hermon og Senir og Hermon-fjellet; de var tallrike.

És ezek voltak az ő atyjok háznépének fejedelmei: Efer, Isi, Eliel, Azriel, Irméja, Hodávia és Jahdiel, igen erős férfiak, híres férfiak, a kik az ő atyjok háznépe között fők voltak.

Og dette var deres familiehoder: Efer og Jisi og Eliel og Asriel og Jirmeja og Hodavja og Jahdiel, veldige stridsmenn, navnkundige menn, hoder for sine familier.

Vétkezének pedig az ő atyjoknak Istene ellen; mert a föld lakóinak bálványisteneivel paráználkodának, a kiket az Isten szemök elől elpusztított.

Men de bar sig troløst at mot sine fedres Gud og holdt sig med de guder som folkene i landet dyrket, de folk som Gud hadde utryddet for dem.

Felindítá azért az Izráel Istene Pulnak, az Assiriabeli királynak szívét és Tiglát-Pilésernek, az assiriai királynak szívét, és fogva elvivé őket, a Rúbenitákat, a Gáditákat és a Manasse félnemzetségét is; és elvivé őket Haláhba és Háborba, Hárába és a Gózán folyóvizéhez mind e mai napig.

Da opegget Israels Gud assyrerkongen Ful og assyrerkongen Tilgat-Pilneser mot dem, og han bortførte dem, både rubenittene og gadittene og den halve Manasse stamme, og flyttet dem til Halah og Habor og Hara og Gosan-elven, og der er de den dag idag.