I Chronicles 5

Rúbennek, Izráel elsőszülöttének fiai (mert ő volt az elsőszülött; mikor pedig megfertőztette az ő atyjának ágyasházát, az ő elsőszülöttségi joga a József fiainak adaték, a ki Izráel fia vala, mindazáltal nem úgy hogy ők neveztessenek származás szerint elsőszülötteknek,

Na, ko nga tama a Reupena matamua a Iharaira; ko ia hoki te matamua; heoi, i te mea i whakapokea e ia te moenga o tona papa, ka hotau tona matamuatanga ki nga tama a Hohepa, tama a Iharaira; na e kore te whakapapa e timata i te matamua.

Mert Júda tekintélyesebb vala az ő testvérei között, és ő belőle való volt a fejedelem, hanem az elsőszülöttségnek *haszna* lőn Józsefé):

I nui ake hoki a Hura i ona tuakana, teina, he uri hoki nona te tino rangatira: otiia i a Hohepa te matamuatanga:

*Ezek* Rúbennek, Izráel elsőszülöttének fiai: Khánokh, Pallu, Kheczrón és Kármi.

Ko nga tama a Reupena matamua a Iharaira; ko Enoka, ko Paru, ko Heterono, ko Karami.

Jóel fiai: Semája ennek fia, Góg ennek fia, Simei ennek fia.

Ko nga tama a Hoera; ko tana tama ko Hemaia, ko tana tama ko Koko, ko tana tama ko Himei;

Mika ennek fia, Reája ennek fia, Baál ennek fia.

Ko tana tama ko Mika; ko tana tama ko Reaia; ko tana tama ko Paara;

Beéra ennek fia, a kit fogságba vitt Tiglát-Piléser, az Assiriabeli király; ő a Rúbeniták fejedelme vala.

Ko tana tama ko Peeraha, ko tera i riro parau ra i a Tirikata Pirinehere kingi o Ahiria; he rangatira ia no nga Reupeni.

Testvérei pedig, családjaik, nemzetségük megszámlálása szerint *ezek* valának: a fő Jéhiel és Zakariás,

Na, ko ona teina me o ratou hapu, ki te whakapapatia o ratou whakatupuranga; ko nga tino rangatira ko Teiere, ko Hakaraia,

Bela, Azáz fia, ki Séma fia, ki Jóel fia vala, ki Aróerben lakott Nébóig és Baál-Meonig.

Ko Pera tama a Atata, tama a Hema, tama a Hoera, i noho nei ki Aroere a tae noa ki Nepo, ki Paarameono;

Napkelet felé is lakik vala a pusztában való bemenetelig, az Eufrátes folyóvíztől fogva; mert az ő barmai Gileád földén igen elszaporodtak.

I nohoia ano e ia te taha ki te rawhiti, tae noa ki te koraha e takoto mai ana i te awa i Uparati: no te mea i nui haere a ratou kararehe ki te whenua o Kireara.

Saul királynak idejében pedig támasztának hadat a Hágárénusok ellen, és elhullának *azok* az ő kezeik által, és lakának azoknak sátoraikban, Gileádnak napkelet felé való egész részében.

Na i nga ra o Haora ka whawhaitia e ratou nga Hakari, hinga iho i o ratou ringa; noho ana ratou ki o ratou teneti i te whenua katoa o Kireara ki te rawhiti.

A Gád fiai pedig velök szemben a Básán földén laktak Szalkáig.

Na ko nga tama a Kara i noho i te ritenga mai o to ratou i te whenua o Pahana tae noa ki Hareka:

Jóel vala előljárójok, Sáfám második az után; Johánai és Sáfát Básánban.

Ko Hoera te upoko, muri iho ko Hapana, ko Taanai, ko Hapata i Pahana.

És testvéreik, családjaik szerint *ezek:* Mikáel, Mésullám, Séba, Jórai, Jaékán, Zia és Éber, heten.

Na, ko o ratou teina o nga whare o o ratou matua: ko Mikaera, ko Mehurama, ko Hepa, ko Torai, ko Takana, ko Tia, ko Epere, tokowhitu.

Ezek az Abihail fiai, ki Húri fia, ki Jároáh fia, ki Gileád fia, ki Mikáel fia, ki Jésisai fia, ki Jahadó fia, ki Búz fia.

Ko nga tama enei a Apihaira tama a Huri, tama a Taroa, tama a Kireara, tama a Mikaera, tama a Tehihai, tama a Taharo, tama a Putu;

*És* Ahi, a Gúni fiának, Abdielnek a fia volt a család feje.

Ko Ahi tama a Apariere, tama a Kuni; ko te upoko ia o nga whare o o ratou matua.

*Ezek* Gileádban, Básánban és az ezekhez tartozó mezővárosokban laktak, és Sáronnak minden legelőjén, határaikig.

A noho ana ratou ki Kireara o Pahana, ki ona pa ririki, ki nga taha ano o Harono, ki o ratou taha ki waho.

Kik mindnyájan megszámláltatának Jótámnak, a Júda királyának idejében, és Jeroboámnak, az Izráel királyának idejében.

He mea whakapapa enei katoa i nga ra o Iotama kingi o Hura, i nga ra ano o Ieropoama kingi o Iharaira.

A Rúben fiai közül és a Gáditák közül és a Manasse félnemzetsége közül erős paizs- és fegyverhordozó férfiak, kézívesek és a hadakozásban jártasok, negyvennégyezerhétszázhatvanan harczra kész férfiak;

Ko nga tama a Reupena, ratou ko nga Kari, ko tetahi tanga o te hapu o Manahi, no te hunga toa, he hunga hapai i te whakangungu rakau, i te hoari, he hunga kopere i te kopere, e mahio ana hoki ki te whawhai, e wha tekau ma wha mano e whitu rau e ono tekau taua hunga i ahei te haere ki te whawhai.

Hadakozának a Hágárénusok ellen, Jétúr, Náfis és Nódáb ellen.

I whawhai hoki ratou ki nga Hakari, ki Ieturu, ki Napihi, ki Norapa.

És győzedelmesek levének azokon, és kezekbe adatának a Hágárénusok és mindazok, a kik ezekkel valának; mert az Istenhez kiáltának harcz közben, és ő meghallgatá őket, mert ő benne bíztak.

I awhinatia ano ratou ki te whawhai ki a ratou, a ka homai nga Hakari ki o ratou ringa, ratou ko o ratou hoa katoa: i karanga hoki ratou ki te Atua i te whawhaitanga, a tahuri ana ia ki a ratou; mo ratou i whakawhirinaki ki a ia.

És elvivék az ő barmaikat, ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer embert.

I riro ano hoki i a ratou a ratou kararehe; o a ratou kamera e rima tekau mano, o nga hipi e rua rau e rima tekau mano, o nga kaihe e rua mano, o nga tangata kotahi rau mano.

A seb miatt pedig sokan elhullának; mert Istentől vala az a harcz; és azok helyén lakának a fogságig.

He tokomaha hoki i hinga, mate rawa: na te Atua hoki te whawhai; a noho ana ratou ki to ratou wahi a taea noatia te whakaraunga.

A Manasse nemzetsége felének fiai pedig *azon* a földön laktak, *a mely* Básántól Baál-Hermonig, Szenirig és Hermon hegyéig *terjedt,* *mert* igen megsokasodtak vala.

I noho ano nga tama a tetahi tanga o he hapu o Manahi ki te whenua; i tini haere ano ratou ki Pahana a tae noa ki Paaraheremona, ki Heniri, ki Maunga Heremona ano.

És ezek voltak az ő atyjok háznépének fejedelmei: Efer, Isi, Eliel, Azriel, Irméja, Hodávia és Jahdiel, igen erős férfiak, híres férfiak, a kik az ő atyjok háznépe között fők voltak.

Na ko nga upoko enei o nga whare o o ratou matua; ara ko Epere, ko Ihi, ko Eriere, ko Atariere, ko Heremaia, ko Horawia, ko Tahariere, he hunga nunui, he marohirohi, he hunga ingoa nui, he upoko ano no nga whare o o ratou matua.

Vétkezének pedig az ő atyjoknak Istene ellen; mert a föld lakóinak bálványisteneivel paráználkodának, a kiket az Isten szemök elől elpusztított.

Na kua he ratou ki te Atua o o ratou matua, kua whai, kua puremu ki nga atua o nga iwi o te whenua i huna nei e te Atua i to ratou aroaro.

Felindítá azért az Izráel Istene Pulnak, az Assiriabeli királynak szívét és Tiglát-Pilésernek, az assiriai királynak szívét, és fogva elvivé őket, a Rúbenitákat, a Gáditákat és a Manasse félnemzetségét is; és elvivé őket Haláhba és Háborba, Hárába és a Gózán folyóvizéhez mind e mai napig.

Na ka whakaohokia e te Atua o Iharaira te wairua o Puru kingi o Ahiria, te wairua hoki o Tirikata Pirinehere kingi o Ahiria, a whakaraua ana ratou e ia, ara nga Reupeni, nga Kari, me tetahi tanga o te hapu o Manahi, a kawea ana ratou e ia ki Har aha, ki Haporo, ki Hara, ki te awa o Kotana a taea noatia tenei ra.