Psalms 120

Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

Canto dei pellegrinaggi. Nella mia distretta ho invocato l’Eterno, ed egli m’ha risposto.

Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól *és *a csalárd nyelvtől!

O Eterno, libera l’anima mia dalle labbra bugiarde, dalla lingua fraudolenta.

Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Che ti sarà dato e che ti sarà aggiunto, o lingua fraudolenta?

Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Frecce di guerriero, acute, con carboni di ginepro.

Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Misero me che soggiorno in Mesec, e dimoro fra le tende di Kedar!

Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

L’anima mia troppo a lungo ha dimorato con colui che odia la pace!

Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra *készek.*

Io sono per la pace; ma, non appena parlo, essi sono per la guerra.