Song of Solomon 7

Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, oh fejedelem leánya! A te csípőd hajlásai *olyanok,* mint a kösöntyűk, mesteri kezeknek míve.

Hvor skønne er dine Trin i Skoene, du ædelbårne! Dine Hofters Runding er som Halsbånd, Kunstnerhånds Værk,

A te köldököd, mint a kerekded csésze, nem szűkölködik nedvesség nélkül; a te hasad *mint a* gabonaasztag, liliomokkal körül kerítve.

dit Skød som det runde Bæger, ej savne det Vin, dit Liv som en Hvededynge, hegnet af Liljer;

A te két emlőd, *mint* két őzike, a vadkecskének kettős fiai.

dit Bryst som to Hjortekalve, Gazelletvillinger,

A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony; a te szemeid, *mint* *a* Hesbonbeli halastók, a sok népű kapunál; a te orrod hasonló a Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé.

din Hals som Elfenbenstårnet, dine Øjne som Hesjbons damme ved Bat-Rabbims Port, din Næse som Libanons Tårn, der ser mod Damaskus,

A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz, a király is megköttetnék fürteid által!

Hovedet på dig som Karmel, dit Hoveds Lokker som Purpur; en Konge er fanget i Garnet.

Mely igen szép vagy és mely kedves, oh szerelem, a gyönyörűségek közt!

Hvor er du fager og yndig, du elskede, yndefulde!

Ez a te termeted hasonló a pálmafához, és a te emlőid a *szőlő*gerézdekhez.

Som Palmen, så er din Vækst, dit Bryst som Klaser.

Azt mondám: felhágok a pálmafára, megfogom annak ágait: és lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerézdei, és a te orrodnak illatja, mint az almának.

Jeg tænker: Jeg vil op i Palmen, gribe fat i dens Stilke; dit Bryst skal være som Vinstokkens Klaser, din Næses Ånde som Æbleduft,

És a te ínyed, mint a legjobb bor, melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, mely szóra nyitja az alvók ajkait.

din Gane som ædel Vin, der liflig flyder ind i min Mund, glider over mine Læber og Tænder.

Én az én szerelmesemé vagyok, és engem kiván ő!

Jeg er min Vens, og til mig står hans Attrå.

No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre, háljunk a falukban.

Kom min Ven, vi vil ud på Landet, blive i Landsbyer Natten over;

Felkelvén menjünk a szőlőkbe, lássuk meg, ha fakad-é a szőlő, ha kinyílott-é virágja, ha virágzanak-é a gránátalmafák: ott közlöm az én szerelmimet veled.

Vingårde søger vi årle, vi ser, om Vinstokken skyder, om Knopperne åbnes, Granattræet blomstrer. Der giver jeg dig min Kærlighed.

A mandragórák illatoznak, és a mi ajtónk előtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, *melyeket oh* én szerelmesem, néked megtartottam!

Kærlighedsæblerne dufter, for vor Dør er al Slags Frugt, ny og gammel tillige; til dig, min Ven, har jeg gemt dem.