II Kings 11

Na, i te kitenga o Ataria, whaea o Ahatia kua mate tana tama, whakatika ana ia, whakamotitia iho nga uri kingi katoa.

És Athália, Akházia anyja, mikor látta, hogy fia meghalt, felkelt és az egész királyi magot megölette.

Otiia i mau a Iehohepa, tamahine a Kingi Iorama, tuahine o Ahatia ki a Ioaha tama a Ahatia, kahakina atu ana e ia i roto i nga tama a te kingi i whakamatea ra, raua ko tona kaihiki, a kawea ana ki te whare moenga; a huna ana ia e ratou i a Ataria, i kore ai ia e whakamatea.

De Jóseba, Jórám király leánya, Akházia huga, fogá Joást, Akházia fiát, és ellopván őt a király fiai közül, a kik megölettettek vala, *elrejté* az ő dajkájával együtt az ágyasházban; és elrejték őt Athália elől úgy, hogy ez nem öletteték meg.

Na i taua wahine ia i roto i te whare o Ihowa e piri ana, e ono nga tau: a ko Ataria te kuini o te whenua.

És elrejtve vala *Joás* ő vele együtt az Úr házában hat esztendeig, és Athália uralkodott az országban.

Na, i te whitu o nga tau ka unga tangata a Iehoiara ki te tiki i nga rangatira rau, o nga Kariti, o nga kaitiaki kingi, a mauria ana mai ratou ki a ia ki roto ki te whare o Ihowa. Na ka whakarite kawenata ia ki a ratou, ka whakaoati i a ratou i r oto i te whare o Ihowa, a whakakitea ana e ia te tama a te kingi ki a ratou.

A hetedik esztendőben azonban elküldött Jójada, és magához hivatta a Káriánusok és a testőrök csapatainak vezéreit, és bevitte őket magával az Úr házába, és szövetséget kötött velök, és megesküdteté őket az Úr házában, és megmutatta nékik a király fiát.

Na ka whakahau ia i a ratou, ka mea, Ko tenei ta koutou mea e mea ai: ko te toru o nga wehenga o koutou, o te hunga e haere ki roto i te hapati, hei tiaki i te whare o te kingi;

És megparancsolta nékik, mondván: Ezt kell cselekednetek: közületek a harmadrész, a kik szombaton jőnek *őrségre,* tartsa a király házának őrizetét;

Ko tetahi o nga wehenga e toru hei te kuwaha o Huru; a ko tetahi o nga wehenga hei te kuwaha i muri i nga kaitiaki kingi: ma tena koutou e tiaki ai i te whare, hei arai atu.

A harmadrésze legyen a Súr kapuban, és a harmadrésze a testőrök háta mögött való kapuban, és nagy szorgalmatossággal őrizzétek e házat, hogy senki reánk ne üthessen.

Na kia rua nga matua o koutou, ko te hunga e haere ana ki waho i te hapati, hei tiaki i te whare o Ihowa i waho ake o te kingi.

Az a két rész pedig közületek, az egész, a mely szombaton az *őrszolgálatból* kilép, vigyázzon az Úr házának megőrzésére a királyhoz *vezető részen.*

Na me karapoti e koutou te kingi a tawhio noa, ko nga patu a tena, a tena ki tona ringa; a, ko te tangata e haere mai ki roto i nga rarangi, me whakamate: a hei te taha tonu koutou o te kingi i tona haerenga atu, i tona haerenga mai.

És vegyétek körül a királyt, mindenki kezében fegyverével, és a ki a sorokba benyomul, ölettessék meg, és a király körül legyetek kijövetelekor és bemenetelekor.

Na ka meatia e nga rangatira rau nga mea katoa i whakahaua e Iehoiara tohunga: a ka mau ratou ki ana tangata, ki ana tangata, ki nga mea e haere ana ki roto i te hapati, ki te hunga hoki e haere ana ki waho i te hapati, a haere ana ki a Iehoiara tohunga.

És a csapatok vezérei úgy cselekedtek, a mint meghagyta volt nékik Jójada pap; és mindenik maga mellé vette az ő embereit, azokat, a kik bementek szombaton az *őrségre,* azokkal együtt, a kiket felváltottak szombaton, és Jójada paphoz mentek.

A i hoatu e te tohunga ki nga rangatira rau nga tao me nga whakapuru tao a Kingi Rawiri; i roto hoki aua mea i te whare o Ihowa.

És a pap a csapatok vezéreinek azokat a kopjákat és paizsokat adta oda, a melyek Dávid királyéi voltak és az Úr házában voltak.

Na tu ana nga kaitiaki kingi, me a ratou patu i te ringa o tenei, o tenei, i te koki ki matau o te whare, tae noa ki te koki ki maui o te whare, i nga taha o te aata, o te whare, a karapoti noa i te kingi.

És a testőrök ott állottak a király körül, mindenik fegyverrel kezében, a ház jobb szárnyától a bal szárnyáig, az oltár és a szenthely felé.

Katahi ka whakaputaina mai e ia te tama a te kingi, potaea iho te karauna ki a ia, a hoatu ana ki a ia te whakaaturanga; na whakakingitia ana ia e ratou, whakawahia ana; na kei te pakipaki i o ratou ringa, me te karanga ano, Kia ora te kingi.

És kivezeté *Jójada* a király fiát, és fejébe tevé a koronát, és *kezébe* *adá* a bizonyságtételt, és királylyá tevék őt és felkenék; és kezeikkel tapsolván, kiáltának: Éljen a király!

A, i te rongonga o Ataria i te reo o nga kaitiaki ratou ko te iwi, ka haere ia ki te iwi ki te whare o Ihowa.

Mikor pedig Athália meghallotta a testőröknek és a községnek kiáltását, bement a néphez az Úr házába.

Heoi ka titiro ia, na, ko te kingi e tu ana i te taha o te pou, ko te tikanga hoki tera, me nga rangatira ratou ko nga kaiwhakatangi tetere i te taha o te kingi: a, ko te iwi katoa o te whenua e koa ana, e whakatangi ana i nga tetere. Katahi a A taria ka haehae i ona kakahu, ka karanga, He he! he he, te whakatakotoria nei!

És mikor szétnézett, ímé a király ott állott az emelvényen, a mint szokás, és a király előtt állottak a fejedelmek és a trombitások, és az egész föld népe ujjongott, és trombitáltak. Akkor megszaggatá Athália az ő ruháit, és kiáltván, monda: Összeesküvés! Összeesküvés!

Na ka whakahau a Iehoiara tohunga ki nga rangatira rau, ki nga kaitohutohu i te ope, ka mea ki a ratou, Kawea mai ia ki waenga i nga rarangi; ko te tangata hoki e haere ana i muri i a ia me patu ki te hoari: i ki hoki te tohunga, Kaua ia e whaka matea i roto i te whare o Ihowa.

De parancsola Jójada pap a csapatok vezéreinek, a sereg hadnagyainak, és monda nékik: Vezessétek ki őt a sorok között, és ha valaki őt követné, öljétek meg fegyverrel. Mert azt mondta a pap: Ne ölettessék meg az Úr házában.

Heoi whakawateatia ana e ratou he ara mona; a haere ana ia i te huarahi e haere ai nga hoiho ki te whare o te kingi: a whakamatea iho ki reira.

És útat nyitottak néki, és ő arra az útra ment, a merre a lovakat vezetik be a király házába, és ott megölték.

Na ka whakaritea e Iehoiara he kawenata, he mea na Ihowa, ki te kingi ratou ko te iwi, kia meinga ratou hei iwi ma Ihowa; he mea hoki na te kingi ki te iwi.

És kötést tőn Jójada az Úr, a király és a nép között, hogy ők az Úrnak népe lesznek; és *külön* a király és a nép között.

Na haere ana te iwi katoa o taua whenua ki te whare o Paara, wahia iho e ratou; ko ana aata, ko ona ahua i wahia e ratou, mongamonga noa, patua iho hoki e ratou a Matana tohunga o Paara ki te ritenga atu o nga aata. I whakaritea hoki e te tohung a he kaitirotiro mo te whare o Ihowa.

És elment az egész föld népe a Baál templomába, és azt lerombolta, *és* oltárait és bálványait teljesen összetörte, és Matthánt, a Baál papját az oltárok előtt ölték meg. És a pap gondviselőket rendele az Úr házában.

I mauria hoki e ia nga rangatira rau, ratou ko nga Kariti, ko nga kaitiaki kingi, me te iwi katoa o te whenua; na kawea iho ana e ratou te kingi ki raro i te whare o Ihowa, a haere ana na te huarahi ki te kuwaha o nga kaitiaki ki te whare o te k ingi. Na noho ana ia i runga i te torona o nga kingi.

És maga mellé vévén a csapatok vezéreit, a Káriánusokat és a testőröket és az egész föld népét, elvivék a királyt az Úrnak házából, és menének a testőrök kapujának útján a király házához. És *Joás *üle *a király*ok székébe.

Heoi koa katoa ana te iwi o te whenua, a marie noa iho te pa: a whakamatea ana e ratou a Ataria ki te hoari i te whare o te kingi.

És örvendezett mind az egész föld népe, és megnyugovék a város, miután megölték Atháliát fegyverrel a király háza mellett.

E whitu nga tau o Iehoaha i a ia ka kingi nei.

Joás hét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett.