I Chronicles 15

Csináltata pedig Dávid magának házakat az ő városában; és helyet készített az Isten ládájának, és annak sátort állított fel.
Na ka hanga e Rawiri etahi whare mona ki te pa o Rawiri; i whakapaia ano e ia he wahi, i whakatu teneti hoki mo te aaka a te Atua.
Akkor monda Dávid: Nem *szabad* másnak hordozni az Isten ládáját, hanem csak a Lévitáknak, mert az Úr őket választotta, hogy hordozzák az Isten ládáját, és néki szolgáljanak mindörökké.
Katahi a Rawiri ka mea, E kore e pai kia kawea te aaka a te Atua e tetahi atu, engari ma nga Riwaiti; ko ratou hoki ta Ihowa i whiriwhiri ai hei mau i te aaka a te Atua, hei mahi hoki ki a ia i nga wa katoa.
Összegyűjté azért Dávid Jeruzsálembe az egész Izráel népét, hogy az Úr ládáját az ő helyére vitesse, melyet számára csináltatott vala.
Na ka huihuia e Rawiri a Iharaira katoa ki Hiruharama, ki te kawe i te aaka a Ihowa ki tona wahi i whakapaia ra e ia mona.
Összegyűjté Dávid az Áron fiait is és a Lévitákat.
I huihuia ano e Rawiri nga tama a Arona ratou ko nga Riwaiti;
A Kéhát fiai között fő vala Uriel, és az ő atyjafiai százhúszan *valának.*
O nga tama a Kohata; ko Uriere, ko te rangatira, ratou ko ona teina kotahi rau e rua tekau:
A Mérári fiai között Asája volt a fő, és az ő atyjafiai kétszázhúszan *valának.*
O nga tama a Merari; ko Ahaia, ko te rangatira, ratou ko ona teina e rua rau e rua tekau:
A Gerson fiai között Jóel volt a fő, és az ő atyjafiai százharminczan *valának.*
O nga tama a Kerehoma; ko Hoera, ko te rangatira, ratou ko ona teina kotahi rau e toru tekau:
Az Elisáfán fiai között Semája volt a fő, és az ő atyjafiai kétszázan *valának.*
O nga tama a Eritapana; ko Hemaia, ko te rangatira, ratou ko ona teina e rua rau:
A Hebron fiai között Eliel volt a fő, és az ő atyjafiai nyolczvanan *valának.*
O nga tama a Heperona; ko Eriere, ko te rangatira, ratou ko ona teina e waru tekau:
Az Uzziel fiai között fő vala Amminádáb, és az ő atyjafiai száztizenketten.
O nga tama a Utiere; ko Aminarapa, ko te rangatira, ratou ko ona teina kotahi rau kotahi tekau ma rua.
Hivatá akkor Dávid Sádók és Abjátár papokat, a Léviták közül pedig Urielt, Asáját, Jóelt, Sémáját, Elielt és Amminádábot.
I karangatia ano e Rawiri a Haroko raua ko Apiatara, nga tohunga, ratou ko nga Riwaiti, ko Uriere, ko Ahaia, ko Hoera, ko Hemaia, ko Eriere, ko Aminarapa,
És monda nékik: Ti vagytok a Léviták családfői. Szenteljétek meg magatokat s a ti atyátokfiait, és vigyétek az Úrnak, Izráel Istenének ládáját *arra a helyre, a melyet* készítettem számára.
I mea ia ki a ratou, Ko koutou nga rangatira o nga whare o nga matua o nga Riwaiti: whakatapua koutou, koutou ko o koutou teina; ma koutou hoki e kawe te aaka a Ihowa, a te Atua o Iharaira ki te wahi i whakapaia e ahau mona.
Minthogy kezdettől fogva nem *mívelték ezt,* az Úr, a mi Istenünk csapást bocsátott reánk, mert nem kerestük őt a rendtartás szerint.
No te mea hoki ehara i a koutou i kawe i te tuatahi, no reira i torere mai ai a Ihowa, to tatou Atua ki a tatou, no te mea kihai i rite ki te tikanga ta tatou rapu i a ia.
Megszentelék azért magokat a papok és a Léviták, hogy vigyék az Úrnak, Izráel Istenének ládáját.
Heoi kei te whakatapu nga tohunga me nga Riwaiti i a ratou, kia kawea ai e ratou te aaka a Ihowa, a te Atua o Iharaira.
És felvevék a Léviták fiai az Isten ládáját, úgy, a mint Mózes meghagyta volt az Úrnak beszéde szerint, a rudakkal vállaikra.
Na ka amohia e nga tama a nga Riwaiti te aaka a te Atua, ka pera me ta Mohi i whakahau ai, me ta Ihowa i korero ai; ko nga amo i runga i o ratou pokohiwi.
És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az ő atyjokfiai közül éneklőket, éneklőszerszámokkal, lantokkal, cziterákkal és czimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel.
I korero ano a Rawiri ki nga rangatira o nga Riwaiti kia whakaritea o ratou teina hei kaiwaiata i runga i nga mea waiata, i nga hatere, i nga hapa, i nga himipora, he mea e rangona, he reo koa hoki e whakaarahia ana e ratou.
Választák azért a Léviták Hémánt a Jóel fiát, és az ő atyjafiai közül Asáfot, a Berekiás fiát, és a Mérári fiai közül, a kik azoknak atyjokfiai valának, Etánt, a Kúsája fiát.
Na ka whakaritea e nga Riwaiti, ko Hemana tama a Hoera; o ona teina hoki ko Ahapa tama a Perekia; o o ratou teina, o nga tama a Merari ko Etana tama a Kuhaia;
És ő velök együtt az ő atyjokfiait másod renden, Zakariást, Bént, Jeázielt, Semirámótot, Jéhielt, Unnit, Eliábot, Benáját, Maaséját, Mattithját, Elifélet, Miknéját, Obed-Edomot és Jehielt, a kik ajtónállók valának.
O o ratou teina, nga tuarua, hei hoa mo ratou, ko Hakaraia, ko Pene, ko Taatiere, ko Hemiramoto, ko Tehiere, ko Uni, ko Eriapa, ko Penaia, ko Maaheia, ko Matitia, ko Eriperehe, ko Mikineia, ko Opereeroma, ko Teiere; he kaitiaki kuwaha ratou.
Éneklők: Hémán, Asáf és Etán, réz czimbalmokkal, hogy zengedezzenek;
Na whakaritea ana ko nga kaiwaiata, ko Hemana, ko Ahapa, ko Etana, hei whakatangi i nga himipora parahi;
Zakariás, Aziel, Semirámót, Jéhiel, Unni, Eliáb, Maaséja és Benája lantokkal a szűzek módjára;
Na ko Hakaraia, ko Atiere, ko Hemiramoto, ko Tehiere, ko Uni, ko Eriapa, ko Maaheia, ko Penaia, he mea i runga i nga hatere, he mea Aramoto;
Mattithja, Eliféle, Miknéja, Obed-Edom, Jéhiel és Azaziás, hogy énekeljenek cziterákkal a nyolczhúrú szerint.
A ko Matitia, ko Eriperehe, ko Mikineia, ko Opereeroma, ko Teiere, ko Atatia, i runga i nga hapa, he mea Heminiti, hei whakarewa.
És Kénániás volt a Léviták vezére az éneklésben, ő igazgatá az éneklést, mivel tudós vala.
Na ko Kenania ano, ko te upoko a nga Riwaiti, hei whakahua: i whakaako ano ia ki te whakahua waiata; he mohio hoki ia.
Berekiás és Elkána a láda előtt való ajtónállók valának:
Ko Perekia raua ko Erekana nga kaitiaki tatau mo te aaka.
Sébániás pedig és Jósafát, Nétanéel, Amásai, Zakariás, Benája és Eliézer papok kürtölnek vala az Isten ládája előtt; Obed-Edom és Jéhija, a kik kapunállók valának, a láda után *mennek vala.*
Ko nga tohunga ano, ko Hepania, ko Iohapata, ko Netaneere, ko Amahai, ko Hakaraia, ko Penaia, ko Erietere, hei whakatangi i nga tetere ki mua i te aaka a te Atua; a ko Opereeroma raua ko Iahia nga kaitiaki tatau mo te aaka.
Dávid pedig s az Izráel vénei és az ezredek vezérei, a kik elmenének, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját az Obed- Edom házából, nagy örömben valának.
Na haere ana a Rawiri ratou ko nga kaumatua o Iharaira, ko nga rangatira o nga mano ki te kawe i te aaka o te kawenata a Ihowa i te whare o Opereeroma i runga i te koa.
Lőn pedig, mikor az Isten megsegíté a Lévitákat, akik az Úr szövetségének ládáját viszik vala, áldozának hét tulokkal és hét kossal.
A, ka awhina te Atua i nga Riwaiti, na ratou nei i amo te aaka o te kawenata a Ihowa, na ka patua e ratou te whakahere, e whitu nga puru, e whitu nga hipi toa.
Dávid pedig bíborból csinált ruhába öltözvén, valamint a Léviták mind, a kik a ládát viszik vala, az éneklők is és Kénániás, a ki az éneklés vezére vala, énekelének (Dávidon pedig gyolcsból csinált efód vala).
Na, he koroka rinena pai te kakahu o Rawiri, o nga Riwaiti katoa i amohia ai te aaka, o nga kaiwaiata, o Kenainia ano, o te rangatira o te waiata, me nga kaiwaiata hoki. He epora rinena ano to Rawiri.
És az egész Izráel vivé az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtökkel, trombitákkal, czimbalmokkal, zengedezvén lantokkal és cziterákkal.
Na kei te kawe a Iharaira katoa i te aaka o te kawenata a Ihowa, me te mahama ano ratou, me te tangi ano te koronete, te tetere, te himipora: paku ana te rongo o nga hatere, o nga hapa.
Mikor pedig immár az Úr szövetségének ládája a Dávid városába jutott, Mikál a Saul leánya kitekinte az ablakon, s látván, hogy Dávid király tánczol és vígad, szívében megutálá őt.
Na, i te taenga o te aaka o te kawenata a Ihowa ki te pa o Rawiri, ka titiro atu a Mikara tamahine a Haora i te matapihi, ka kite i a Kingi Rawiri e kanikani ana, e takaro ana: na ka whakahawea ki a ia i roto i tona ngakau.