Psalms 52

Az éneklőmesternek; Dávid tanítása;

Kial vi fanfaronas pro malbono, ho tirano? La boneco de Dio estas ĉiama.

Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

Pereon intencas via lango, Kiel akrigita razilo ĝi tranĉas malicon.

Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

Vi pli amas malbonon, ol bonon; Pli mensogi, ol diri veron. Sela.

Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

Vi amas ĉian parolon pereigan, Parolon malican.

Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

Tial Dio pereigos vin por ĉiam, Elŝiros vin el via tendo, Kaj elĵetos vin el la lando de la vivantoj. Sela.

Szeretsz minden ártalmas beszédet, *és* az álnok nyelvet.

Kaj virtuloj vidos kaj ektimos, Kaj pri li ili ridos, dirante:

Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela.

Jen estas la viro, kiu ne en Dio vidis sian forton, Sed fidis sian grandan riĉecon, Sentis sin forta per sia malbonpovado.

És látják *ezt* az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

Kaj mi, kiel verda olivarbo en la domo de Dio, Fidas la bonecon de Dio ĉiam kaj eterne.

Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt! * (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. * *így* cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos *vagy,* a te híveid előtt. * a te híveid előtt. *

Mi dankos Vin eterne por tio, kion Vi faris, Kaj mi esperos al Via nomo, ĉar Vi estas bona por Viaj fideluloj.