Psalms 52

(Til sangmesteren. En maskil af David, da edomitten Doeg kom og meldte Saul, at David var gået ind i Ahimeleks hus.) Du stærke, hvi bryster du dig af din Ondskab imod den fromme?

Az éneklőmesternek; Dávid tanítása;

Du pønser hele Dagen på ondt; din Tunge er hvas som en Kniv, du Rænkesmed,

Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

du foretrækker ondt for godt, Løgn for sanddru Tale. - Sela.

Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

Du elsker al ødelæggende Tale, du falske Tunge!

Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

Derfor styrte Gud dig for evigt, han gribe dig, rive dig ud af dit Telt, han rykke dig op af de levendes Land! - Sela.

Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

De retfærdige ser det, frygter og håner ham leende:

Szeretsz minden ártalmas beszédet, *és* az álnok nyelvet.

"Se der den Mand, der ej gjorde Gud til sit Værn, men stoled på sin megen Rigdom, trodsede på sin Velstand!"

Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela.

Men jeg er som et frodigt Olietræ i Guds Hus, Guds Miskundhed stoler jeg evigt og altid på.

És látják *ezt* az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

Evindelig takker jeg dig, fordi du greb ind; jeg vidner iblandt dine fromme, at godt er dit Navn.

Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt! * (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. * *így* cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos *vagy,* a te híveid előtt. * a te híveid előtt. *