Psalms 129

(Sang til Festrejserne.) De trængte mig hårdt fra min ungdom - så siger Israel

Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

de trængte mig hårdt fra min Ungdom, men kued mig ikke.

Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

Plovmænd pløjed min Ryg, trak lange Furer;

Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

retfærdig er HERREN, han overskar de gudløses Reb.

Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

Alle, som hader Zion, skal vige med Skam,

Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

blive som Græs på Tage, der visner, førend det skyder Strå,

Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

og ikke fylder Høstkarlens Hånd og Opbinderens Favn;

A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

Folk, som går forbi, siger ikke: "HERRENs Velsignelse over eder! Vi velsigner eder i HERRENs Navn!"

Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!