Micah 1

Слово Господнє, що було до морешетського Михея за днів Йотама, Ахаза та Єзекії, Юдиних царів, яке він бачив на Самарію та Єрусалим.
Az Úr igéje, a mely lőn a moreseti Mikeáshoz, Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében, a melyet látott Samária és Jeruzsálem felől.
Почуйте оце, всі народи, послухай, ти земле та все, що на ній! і хай буде за свідка на вас Господь Бог, Господь з храму святого Свого!
Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az Úr Isten legyen bizonyság ellenetek; az Úr az ő szent templomából!
Бо Господь ось виходить із місця Свого, і Він сходить і ступає по висотах землі.
Mert ímé, kijő az Úr az ő helyéről, és leszáll és lépdel a földnek magaslatain.
І топляться гори під Ним, і тануть долини, мов віск від огню, мов ті води, що ллються з узбіччя.
És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tűz előtt, mint a meredekről leszakadó vizek.
Усе це за провинення Якова, за гріхи дому Ізраїля. Хто провинення Якова, чи ж не Самарія? А хто гріх дому Юдиного, чи ж не Єрусалим?
A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel házának bűnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é?
І зроблю Самарію руїною в полі, за місце садити виноград, і повикидаю в долину каміння її, і відкрию основи її.
De olyanná teszem Samáriát, mint a mezőben való kőrakás, szőlő-plánták *helyévé;* és lezúdítom a völgybe az ő köveit, és még fundamentomit is kimutatom.
І потовчені будуть усі її ідоли, всі ж дарунки її за розпусту попалені будуть в огні, і всіх бовванів її Я віддам на спустошення. Бо зібрала вона від дарунків за блуд, і на подарунки за блуд це повернеться.
Faragott képei mind összetöretnek és minden ajándékát tűz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; mert paráznaság béréből gyűjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek.
Над оцим голоситиму я та ридатиму, ходитиму босий й нагий, заводити буду, немов ті шакали, і буду тужити, як струсі!
E miatt kesergek és jajgatok; ruhátalan és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak.
Бо рани її невигойні, бо це аж до Юди прийшло, воно досягло аж до брами народу Мого, аж до Єрусалиму.
Mert halálosak az ő sebei. Bizony Júdáig ér; népem kapujáig hatol, Jeruzsálemig.
Цього не оголошуйте в Ґаті, і плакати не плачте, качайтесь по поросі в Бет-Леафрі.
Gáthban hírül ne adjátok; sírván ne sírjatok; Beth-le- Afrában porba heveredtem.
Переходь собі ти, о мешканко Шафіру, нага, осоромлена, вже бо не вийде мешканка Цаанану, голосіння Бет-Гаецелу не дасть вам спинитися в ньому.
Költözzetek el, Safirnak lakója gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged tartózkodni.
Бо мешканка Мароту чекала добра, та до єрусалимської брами зійшло оце лихо від Господа.
Mert beteg lett Marótnak lakosa *az ő* java*i* miatt; mert veszedelem szállt le az Úrtól Jeruzsálemnek kapujára.
Запряжи баскі коні до воза, мешканко Лахішу! Ти початок гріха для сіонської доньки, бо знайшлись серед тебе провини Ізраїлеві,
Gyors paripához kösd a szekeret, Lákisnak lakója! *ki* a bűnnek kezdője valál a Sion leányánál. Bizony te benned találtatnak Izráel vétkei!
тому то даси розводові листи на Морешет-Ґат. Доми Ахзіва омана для Ізраїлевих царів.
Azért adj válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib házai megcsalják Izráel királyait.
Спроваджу тобі ще спадкоємця Я, о мешканко Мареші, Аж по Адуллам прийде слава Ізраїля.
Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsősége!
Зроби собі лисину та острижися за синів своїх любих, пошир свою лисину, мов ув орла, бо пішли на вигнання від тебе вони!
Nyírd le, kopaszítsd meg magadat a te gyönyörűséges fiaidért! Szélesítsd meg kopaszságodat, mint a keselyű; mert rabságra vitettek el tőled!